Világszerte 21 millió ember szenved a skizofréniától, ami egy komoly mentális betegség, befolyásolja a gondolkodást, az észlelést és a kifejezőkészséget is. A skizofrének közül rengetegen hallucinálnak, vagy hangokat hallanak, és akad, akinél a betegség meggátolja, hogy az agysejtek hatékonyan és megfelelően kommunikáljanak egymással. Mivel mentális betegség, az orvostudomány évtizedek óta az agyban keresi a megoldást a gyógyításra – egy friss kutatás azonban rámutathat, hogy teljesen másfelé is érdemes lehet kutatni, írja a Discover.
A bélflóra és a különböző mentális problémák közötti összefüggést egyre ügyesebben tárja fel a tudomány, bár még mindig elég ingoványos területnek számít, és egyelőre nagyrészt állatkísérletek, és limitált számú klinikai kutatás bizonyítja azt, hogy a belekben található baktériumok hatással lehetnek a test többi részének működésére.
A SKIZOFRÉNEKRE JELLEMZŐ BÉLBAKTÉRIUMOKAT TALÁLTAK
A bélflóra a beleinkben található baktériumok és más mikrobák összessége, ezek felelnek az egészséges emésztésért. A baktériumok nem megfelelő mennyisége vagy aránya komoly változásokat hozhat a test más területein is, mint ahogyan most kiderült, például az agyban – a Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmány legalábbis erről beszél.
A New York Állami Egyetem syracuse-i orvosi karának kutatói 63 skizofréniában szenvedő beteg bélflóráját vizsgálták meg, köztük voltak olyanok, akik gyógyszeres kezelésen estek át, és voltak, akik egyáltalán nem szedtek semmit a betegségükre. Ezt a mintát aztán összehasonlították 69 egészséges emberével, és kiderült, hogy vannak olyan baktériumcsoportok, amelyek kifejezetten a skizofréniában szenvedőkre voltak jellemzők, és az egészséges bélflórában nem voltak megtalálhatók.
A kutatók csak és kizárólag a bélflóra állapotából meg tudták mondani, hogy ki az, aki érintett a betegségben, és ki teljesen egészséges, és azt is, hogy az érintettek mennyire komoly skizofréniában szenvednek. Ráadásul akkor, amikor a betegektől gyűjtött székletmintát átültették kísérleti egerekbe (igen, ilyen is van), az állatok hasonlóan viselkedtek, mint azok, akik génszerkesztésen estek át a skizofrénia tüneteinek produkálásához. Magyarán a skizofrén szervezethez tartozó bélflóra-baktériumok az egészséges állatokra is hatással voltak. Azok az egerek, amik egészséges székletmintát kaptak, nem mutattak viselkedésváltozást.
ÚJ GYÓGYÍTÁSI IRÁNYT NYÚJTHAT
Ez persze nagyon kis alanyszámú kutatás ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket le lehessen vonni belőle, de jól megmutatja az irányt a további vizsgálódások felé, pláne akkor, ha számításba vesszük, hogy egyre több ilyen eredmény születik. Nemrég derült ki például hasonló a depresszióról is, ahol a Leuveni Katolikus Egyetem kutatói mutattak rá: a depresszió és a rossz életminőség összefüggésbe hozható két bélbaktériummal, a Coprococcusszal és a Dialisterrel.
Ha további kutatások beigazolják azt, hogy a bélflóra és a mentális betegségek között komoly kapcsolat lehet, akkor egy teljesen új gyógyítási és kezelési módot adhatnak a skizofréniának, hiszen az orvostudomány eddig csak az agyi változásokat próbálja regulázni.
