Tudomány

Százéves elmélet igazolódott be a skizofréniával kapcsolatban

Nagy Niki
Nagy Niki

2018. 06. 18. 19:43

Emil Kraepelin német pszichológus már a 19. század végén megmondta, hogy a skizofrénia nemcsak agyi, de a fizikai egészségre is kiható rendellenességekkel jár – csak akkor még senki nem hitte el. A századfordulón badarságnak tűnő ötletről most kiderült, hogy valójában igaz, csak egyelőre nem értjük, hogy az átlagnál miért halnak 15-20 évvel korábban a skizofréniában szenvedő emberek.
Korábban a témában:

A skizofréniáról fontos tudni, hogy nem egyenlő a tudathasadásos állapottal, ezt rengetegen keverik – a skizofrén ember nem feltétlenül agresszív és veszélyes, a személyisége egyben marad, csak a gondolatainak és érzelmeinek egysége sérül.

Kép: Pexels

A 19-20. század derekán még annyit sem tudtak a skizofréniáról, mint amennyit napjainkban, sőt ekkor még egy kalap alá vették a mániás depresszióval, pedig a kettő teljesen különböző pszichológiai rendellenességet takar.

Elsőként Emil Kraepelin német pszichológus és pszichiáter volt az, aki kettéválasztotta a kettőt, és a mániás depresszió mellett megnevezte a dementia praecoxot is, amit ma skizofréniaként ismerünk. Kraepelin megfigyelte, hogy a két betegség tünetei átfedésben vannak egymással, ezért nem különálló tüneteket, hanem azok specifikus mintázatát kell megállapítani ahhoz, hogy el lehessen dönteni, mániákus depresszióról vagy skizofréniáról van-e szó.

Míg Kraepelin ezen elméletét már a kortársai is elfogadták (bár később, 1911-ben Eugen Bleuler svájci pszichiáter a dementia praecoxot átnevezte skizofréniára, mivel a „dementia” egy visszafordíthatatlan mentális károsodást jelez, a skizofrénia pedig nem jár ezzel), egy másik elméletet egyenesen bődületes ostobaságnak tartottak. Kraepelin ugyanis kijelentette: a skizofrénia nemcsak agyi, de a fizikai egészségünkre kiható változásokkal is együtt jár.

Kép: Pexels

Azzal tisztában vagyunk (és már Kraepelin korában is sejtették), hogy a skizofréniás ember várható élettartama nagyjából 15-20 évvel kevesebb, mint az átlag – ennek részben a megnövekedett öngyilkossági hajlamhoz van köze, ami azoknál a betegeknél jelentkezik, akik nem kapnak időben segítséget, vagy nem megfelelő kezelésre járnak.

RÖVIDEN A SKIZOFRÉNIÁRÓL

A skizofrénia mai formáját 1911-ben írta le egy svájci pszichiáter, Eugen Bleuler, de már az ókori görögök, egyiptomiak és rómaiak is jegyeztek fel hasonló tüneteket, csak ők még a természetfeletti erőkre fogták a jelenséget. A skizofrénia egy betegségcsoport, téveszmékkel, paranoiával, hallucinációkkal, érzelemmentességgel, társasági izolációval és koordinálatlan mozgással járhat. A betegség gyakorlatilag az érzelmek, gondolatok, cselekedetek közötti összhang felbomlását takarja, akik ebben szenvednek, jellemzően rossz érzelmi alkalmazkodással küzdenek, és viselkedési problémákat is mutatnak. A társadalom nagyjából 1 százaléka érintett a betegségben, amely a férfiaknál gyakoribb, és jellemzően a húszas évek elején jelenik meg először. Nem szabad összekeverni a tudathasadással, a kettő teljesen más pszichológiai rendellenességet takar.

Azt is tudjuk azonban, hogy a skizofréniától szenvedőknél magasabb a szív- és érrendszeri betegségek esélye és a cukorbetegség kialakulásának aránya is. Kutatók egészen eddig azt hitték, hogy ez a skizofréniával gyakran együtt járó szociális elszigeteltség, a személyes higiénia hiánya, vagy a gyakran komoly következményekkel járó viselkedésbeli rendellenességek hatása – megfigyelhető például, hogy több skizofrén válik hajléktalanná, mivel képtelen teljesíteni a munkahelyén, ez pedig komoly egészségügyi következményekkel járhat.

A King’s College London kutatói azonban most megcáfolták ezt az ok-okozati összefüggést.

Feltételezték, hogy ha valóban így lenne, és a skizofrénia kialakulásából adódnának az egészségügyi problémák, akkor ezek a pszichológiai betegség diagnosztizálásakor kisebb arányban lennének jelen, mint az előrehaladott állapotú, évek óta ezzel küzdő betegeknél.

Ezért olyan pácienseket vizsgáltak meg, akiknél még csak most derült ki a skizofrénia megléte – és azt találták, hogy még a fiatal, tizenéves betegeknél is nagyobb a szervezetben a gyulladás mértéke, bizonyos hormonok egészséges aránya felborul, és több a szívbetegségekre utaló kockázati faktor.

Kép: Pexels

A kutatók azt is megállapították, hogy arányaiban ugyanannyi az agyi rendellenességek és a rossz egészségre utaló jelek száma, így három hipotézist állítottak fel.

Az egyik, hogy az agyban történő kémiai változások hatnak ki a stresszre: például ha a stresszhormonok száma megemelkedik, az magas vérnyomáshoz vagy cukorbetegséghez is vezethet hosszú távon. A másik az, hogy a testi rendellenességek hatnak ki az agyra (ilyenre is volt már precedens, például tumorok okozhatnak pszichózist, amely elmúlik, ha a tumort eltávolítják). A harmadik hipotézis pedig az, hogy egy mindeddig ismeretlen faktor hat ki mind az agyi, mind a testi változásokra.

Egy viszont biztos: Kraepelinnek igaza volt, és a skizofrénia nemcsak agyi, hanem testi és egészségbeli változásokkal is együtt jár. Ezért nagyon fontos, hogy diagnózis után a testi egészséget is legalább annyira komolyan monitorozzák, mint az agyi változásokat.

Illusztráció forrása: Pexels

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.