Katherine Hall szerint Nagy Sándor halálát a Guillain-Barré-szindróma (GBS) nevű ritka, bénulást okozó idegrendszeri betegség idézte elő – számol be az MTI.
A szakértő úgy véli, hogy a hadvezér időszámítás előtt 323-ban bekövetkezett halálával kapcsolatos eddigi elméletek nem kielégítőek.
Különösen egy olyan tényre nincs kézzel fogható, valószerű magyarázat, amelyet egy forrás említett: Nagy Sándor teste hat nappal a halál után sem mutatta az oszlás jeleit”
– mondta Hall.
Az ókori görögök azt gondolták, a csoda azt bizonyította, hogy milyen jó uralkodó volt. Cikkem tudományos magyarázattal szolgál a jelenségre”
– tette hozzá a kutató.
A korabeli források alapján a 32 éves uralkodó halála előtt lázas volt, fájt a gyomra, kétoldali, az alsó végtagokban kezdődő, felszálló jellegű, szimmetrikus paralízise volt, amely súlyosbodott. Nagy Sándor elméje a haláláig tiszta maradt.
A Guillain-Barré-szindróma ritka, de súlyos következményekkel járó betegség, amely a mozgató- és érzőidegek védőrétegét támadja meg. A rendellenesség miatt a végtagok elgyengülnek, súlyosabb esetben pedig a mozgató- és légzőizmok is megbénulnak, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás alakulhat ki.
Hall szerint az uralkodó a GBS egyik változatát kapta el, amely megbénította ugyan, de sokáig eszméleténél maradt, és zavarodottá sem vált.
A szakértő arra is magyarázatot ad, hogy miért maradt napokig ép Nagy Sándor teste. Mivel az ókorban a halált a lélegzet alapján állapították meg, a GBS pedig csökkentheti a lélegzet láthatóságát, elképzelhető, hogy már akkor halottnak tekintették a hadvezért, amikor még volt pulzusa. Ha ez igaz, úgy Nagy Sándor a véltnél hat nappal később halt meg.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons/Berthold Werner/CC BY-SA 3.0
