Tudomány

Több ezer éves szobrokat mosott ki az eső

A heves esőzések két, agyagból készült, több ezer éves lófejet hoztak felszínre Észak-Izraelben.

A két szobor ugyan hasonlít egymásra, de a szakértők szerint egészen más időszakból származnak, és Észak-Izrael különböző részein kerültek elő – írja az MTI Az egyik alkotás még a babiloni fogság előtt, mintegy 2800 évvel ezelőtt készülhetett, míg a másik a hellenisztikus korban, nagyjából 2200 évvel ezelőtt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szobrok valószínűleg nem istenségként tisztelt lovakat ábrázolnak, hanem a hadseregben és a lóversenyeken használt állatokat dicsőítik. Ajelet Kedar-Goldberg, az Izraeli Régészeti Hatóságának munkatársa szerint már korábban is találtak lószobrokat a térségben, de ezek a legjobb állapotban fennmaradt és legszebb ábrázolások. A figurákon még a kantár, sőt az egyiken még a lovas keze is kivehető maradt.

A szakértő úgy véli, hogy a régebbi szobor egy harcosé lehetett, és vele együtt temethették el.

Kedar-Goldberg lánya bukkant rá az egyik leletre gombászás közben Bét-Seán völgyében. Miután lánya beszámolt a felfedezésről, a kutató a helyszínen megvizsgálta a szobrot, és megállapította, hogy az agyagfigura az időszámítás előtti 1. évezred elején, a vaskor második szakaszában, az Izraeli Királyság korában születhetett. A másik, nagyjából 500 évvel idősebb alkotást egy járókelő találta meg.

Bár az ázsiai sztyeppéken háziasították a lovakat, az állatok már a bronzkorban, háromezer éve megjelentek a Közel-Keleten. Az egyiptomiak is használták őket hadviseléshez, a Biblia szerint Salamon királynak is volt lovas hadserege. A lovak fontos szerepet játszottak a korabeliek életében, a régióban státuszszimbólumnak számítottak, totemállatként viszont Izrael földjén nem tisztelték őket.

Kiemelt fotónkon Bét-Seán romjai láthatóak, fotó: iStock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik