Idén ősszel is meglehetősen erős népi hisztériát váltott ki az idegenhonos, rendkívüli gazdasági károkozásra képes poloskák inváziója. A témával foglalkozó szakemberekkel beszélgetve korábban több cikket is megjelentettünk, ezek közül itt válogathat. Most, hogy a rovarok eltűntek a szemünk elől, arról érdemes elmélkedni: mi lett velük?
Ezek az inváziós fajok – a zöld vándorpoloskáról és az ázsiai márványospoloskáról van szó –az elmúlt években telepedtek meg és terjedtek elképesztő mértékben Magyarországon, ami egyrészt azt jelenti, köszönik szépen, kiválóan átvészelik a leghidegebb hónapokat is. Másrészt, ahogy az előre jelezhető volt, nem úgy viselkednek a mi klímánkon, ahogy ezt elvárnánk, és ha őszinték akarunk lenni: nem tudjuk, mire képesek új hazájukban.
Rossz döntés
Mint minden rovar, a hidegebb őszi idő beköszöntével poloskáink is igyekeznek fagyvédett zugokba húzódni, ahol életfunkcióik lelassításával próbálják átvészelni a táplálék nélküli, fagyos hónapokat. Ilyen védett területnek nézik az épületeket, százszámra érkeznek akár egyetlen nyitott ablakot is, de akik fűtött lakásokba, irodákba repülnek be, bizony pórul járnak.
Az állandó „szobahőmérséklet” megöli a dermedt rovarokat, többségük a szekrény mögött, ágy alatt, sarokban megbújva leli halálát. Hogy miért, azt ma még pontosan nem tudjuk. Az alacsony páratartalomnak és az állandó magas hőmérsékletnek egyértelműen köze lehet hozzá, a poloskák egyszerűen kiszáradnak.
Tény viszont, hogy nem mindegyik, a lakásban megbúvó tömegből egész télen készüljünk fel meg-megébredő, felrepülő egyedekre, és olyanok is lesznek, amelyek tavasszal megköszönve a vendéglátást sértetlenül távoznak.
Büntetlenül marad a hülyeség
Egy hazai kísérlet során több száz inváziós poloskát próbáltak ellenőrzött körülmények között, 23 Celsius-fokos hőmérsékleten átteleltetni, még élelmet is kaptak. Egy sem élte túl. Egyelőre rejtély, hogy akkor a lakásban miért. Persze nem mindegyik, de ha százból csak öt, már az is nagyon sok ahhoz képest, amennyi utódot képesek egy nyár alatt létrehozni, és amennyire semmi keresnivalójuk a Kárpát-medencében.
Az inváziós poloskákra irányuló kutatásoktól a jövőben egyre több eredményt várhatunk, egyelőre csak címszavakban és erős feltételes módban tudunk beszámolni tulajdonságaikról. E szerint a természetben nagyobb eséllyel vészelik át a telet, mint fűtött helyiségekben, de ugye egyértelmű, hogy ők ezzel nincsenek tisztában, amikor a „kintinél” enyhébb klímát keresve betévednek a szobába.
A meleget sokkal jobban tűrik, mint a hideget, tehát a klímaváltozás poloskafronton sem ígér semmi jót. Végezetül pedig a városi mikroklíma kifejezetten előnyös a számukra: ha egy kifejezetten tehetségtelen egyed a kint hagyott balkonláda mögé fészkeli be magát, még mindig több eséllyel éli meg a tavaszt, mint kint a pusztán hajlékot kereső társa.
Kiemelt fotó: Országalbum
