Az Európai Unióban évente 25 ezer, világszinten 700 ezer ember haláláért felelős – nem egy pusztító vírusokról, hanem a már korábban kezelhetőnek tartott, de időközben antibiotikum-rezisztenciát kifejlesztő baktériumok és más mikrobákról van szó, amelyek ellen az Európai Unió most komolyabban is fel akarja venni a harcot.
A MODERN ORVOSLÁS EGYIK LEGFENYEGETŐBB PROBLÉMÁJA
Az AMR a modern orvoslás egyik legnagyobb problémája, és egyre csak romlik a helyzet: ha nem teszünk ellene, a 2015 és 2050 közötti időszakra leosztva már akár évi 10 millió emberre is felszökhet az áldozatok száma. Az eddig könnyen kezelt baktériumos fertőzésekbe halhatunk bele, mindezt azért, mert ész nélkül és óvatlanul szedjük a felírt antibiotikumokat. Csak egy érdekes statisztika: az Európai Bizottság adatai alapján
Az Európai Bizottság Egy Egészség akcióterve nemcsak az antibiotikum-rezisztens baktériumok, hanem az összes antimikrobiális vagy antibakteriális rezisztenciát kifejlesztett mikroba elleni küzdelemről szól, és az olyan szereket veszi górcső alá, mint az antibiotikumok, a vírusellenes gyógyszerek és gombaellenes készítmények, amelyekkel szemben ezek a mikrobák már képesek védekezni. Az AMR a természetes kiválasztódás és az evolúció eredménye a mikrobáknál, amit elősegíthetnek az olyan faktorok, mint a helytelen gyógyszerszedés és a rossz állatgazdálkodás. Az AMR egyre fenyegetőbb probléma mind az egészségügyben, mind a mezőgazdaságban, ezért döntött úgy az Európai Bizottság, hogy komolyabban is foglalkozik vele.
NAGYON KEVESET TUDUNK AZ ANTIBIOTIKUMOKRÓL
Korábban is készült egy összefogó értekezés a témában, ezt az EB 2001-ben adta ki először, majd 2011-ben megújította. Az Egy Egészség akcióterv (One Health action plan) az Európai Unió tagállamainak nyújt olyan tanácsokat és statisztikákat, amelyeket betartva lényegesen csökkenteni lehetne az AMR előfordulását.
A Bizottság nemcsak a tervvel, de ijesztő statisztikákkal is előrukkolt: az EU-ban évente 1,5 milliárd euró folyik ki a kezeink közül az AMR okozta plusz orvosi költségek miatt. Az Unióban 2010 és 2014 között majdnem megduplázódott a felírt antibiotikumok száma, Magyarországon ezer lakosra leosztva naponta 20 antibiotikumot szednek az emberek, ezek közül pedig már átlagosan 4 második körös antibiotikum, amit akkor írnak fel az orvosok, ha az első megoldás nem vált be.
Az európaiak mindössze 43 százaléka tudja, hogy az antibiotikumok nem hatásosak a vírusfertőzésekkel szemben, és csak 66 százaléka van tisztában azzal, hogy a sima megfázásra nem kéne ilyen szereket szedni.
32% #EU citizens had taken #antibiotics in the last twelve months (compared to 40% in the 2009 survey) – new #Eurobarometer on #antibiotics use released today #EAAD
Check the data & #EUAMRAction: https://t.co/CVshgitT7v#WAAW18 #KeepAntibioticsWorking pic.twitter.com/lJtWz3Vifz
— EU_Health (@EU_Health) 2018. november 15.
De nemcsak az orvostudományban, a mezőgazdaságban is nagy gondokat okoz az antibiotikumok használata: a becslések szerint 2010 és 2030 között 67 százalékkal fog nőni az állatok által elfogyasztott antimikrobiális szerek száma, ami a fogyasztók számára sem túl egészséges. Ráadásul az AMR miatt 2015-ben Norvégiában 20 százalékkal csökkent a csirkeeladás, mert antibiotikum-rezisztens E. Coli került az állatokba – ebből is látszik, hogy a gazdaság szempontjából is igyekeznünk kellene, hogy elejét vegyük az ilyen mikrobák terjedésének.
Az EU Egy Egészség akcióterve három pillérre épül: egyrészt az Európai Uniót pozitív példaként akarja felvonultatni a világ előtt azzal, hogy az AMR elleni küzdelemben az élen jár, másrészt ösztönözni akarja a tudományos kutatásokat, harmadrészt pedig az EU irányelveit az egész világra kiterjesztené, hogy segítsen az AMR visszaszorításában.
A tervet erre a linkre kattintva lehet megtekinteni.
