Tudomány zöldövezet

Őrült módjára esznek a magyar madarak

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 08. 27. 14:13

Indul a nagy madárvonulás, a léha kakukkok ki tudja már merre járnak, de szárnyra kapott a szigorú időbeosztással élő fehér gólyák többsége is. A fecskék még erőt gyűjtenek.

Hiába léptünk augusztus utolsó harmadába, tombol a kánikula, ember állat és növény hőségtől, szárazságtól szenved. Jelenleg egyetlen jel utal az ősz visszavonhatatlan közeledésére: észrevehetően rövidülnek a nappalok.

Ez utóbbi adja meg a jelet vonuló madarainknak is, biológiai órájuk riadót fúj, hogy érdemes készülődni, sőt egyeseknek elindulni.

Első lépésben kihasználva a jelenlegi táplálékbőséget, minden percüket a táplálkozásnak szentelik, igyekeznek a lehető legtöbb zsírban tárolt energiát felhalmozni az útra

– mondja a 24.hu-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.

Szaknyelven ezt hiperevésnek (hyperphagiának) nevezik, de laikusként úgy is fogalmazhatunk, mértéktelen zabálás tölti ki minden egyes ébren töltött percüket. Más dolguk nincs is, a fiókák már megállnak a maguk lábán, felnevelésükkel az öreg madarak is megtették kötelességüket.

Ne etessünk!

Kifejezetten a magas cukor- és zsírtartalmú táplálékot keresik ezekben a napokban, hetekben, a cél minél kisebb erőkifejtéssel minél több tartalékot felhalmozni. Mielőtt azonban bárki a szegény madárkák segítségére sietne étkeztetési céllal, a szakértő határozottan kiemeli: ne tegye! Senki ne etesse most a madarakat, mert nemcsak felesleges, de kimondottan káros lehet.

Tudják ők jól, hogy mire van szükségük, és meg is találják, a természet nyár végén terített asztalt kínál nekik. A madáretetés egyébként télen sem a szárnyasok javát, hanem az ember szórakozását szolgálja, nem szabad „takarmányozássá” válnia.

Ha tényleg valami jót akarunk velük tenni, leginkább friss vízzel kedveskedhetünk.

Az aranyifjú kakukk

A ki hogyan áll, mi az őszi vonulás sorrendje kezdetű kérdésre Orbán Zoltán meglepő választ ad: Magyarország területén gyakorlatilag nincs olyan hónap, hogy ne lenne vándorlás. Több száz Európában fészkelő faj indul délnek ősszel, majd tér haza tavasszal, hazánk pedig fekvéséből adódóan remek tranzitállomás. Az utolsók júniusban érkeznek vagy vágnak át rajtunk, az elsők már júliusban fordulnak is vissza.

Ha mindenképpen meg akarjuk nevezni az elsőt, akkor viszont gondolkodás nélkül a kakukkot kell kiemelni. Valójában senki nem tudhatja, mikor hol járnak.

Költésparazita fajról van szó, amely tojását más fészkébe rakja. Sem a költéssel nem bajlódik, sem a fiókák felnevelésével, néhány hét kivételével gyakorlatilag azt teszi, amihez éppen kedve van

– fogalmaz a madarász.

A kakukkok a milliomos csemeték gondtalan életét élik. Hazajönnek párosodni, és ha a hímnek elege volt az itthoni szexből már tovább is áll. A tojó is csak addig marad, míg 20-25 tojását le nem rakja, utána őt is várja a nagyvilág. Tavaly mi is írtunk egy jeladós brit kakukk, Larry irigylésre méltó életéről, akkor úgy fogalmaztunk: mintha kapnánk egy végtelenített bankkártyát, és más dolgunk sem lenne, mint utazgatni. A részletek:

Magyarországon is nyaralgatott Larry, a brit kakukk
A hím kakukk élete irigylésre méltó, Larry egész nyáron utazgatott, üdülgetett - könnyen lehet, ezzel a „léhűtő” életmóddal menti meg a faj angliai állományát.

A legmagyarabb madár

A léha kakukkok tökéletes ellentétei a fehér gólyák. Korábban a „legmagyarabb madárnak” is neveztük őket, hiszen két legnagyobb nemzeti ünnepünkön hallatnak magukról: március 15. környékén érkeznek haza a legnagyobb számban, őszi indulásukat pedig augusztus 20. környékére időzítik.

Persze ez sincs kőbe vésve, a jeladóval felszerelt Báró például idén a szokásosnál 1,5-2 héttel korábban útra kelt, jelenleg Szíriában van. Az ugyancsak jeladós Illangó viszont még Nógrádban tölti az idejét. Több száz jeladós madár aktuális helyzetéről az MME adatbázisából tájékozódhat ide kattintva, alábbi kép Bárót (piros) és Illangót (sárga) mutatja.

Forrás: MME

Végezetül egy mondat a másik nagy kedvencről: fecskéink jelenleg készülődnek, zsart felhalmozva elemózsiával látják el magukat az útra, nagyságrendileg szeptember közepén fognak megindulni költőhelyükről, hogy a nagyobb mocsaras élőhelyeken hatalmas csapatokat alkotva még kihasználják az ősz utolsó ajándékait. Még Magyarországon.

Illusztráció: MTI/EPA/Stefan Sauer

Bihari Dániel korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.