Az Apollo-program Hold-küldetéseinek során hat sikeres expedícióval összesen 12 asztronauta sétálhatott a holdfelszínen. Az első ember, aki az égitesten járt, Neil Amstrong, az eddigi utolsó pedig Gene Cernan volt.
49 évvel később egyre több szakértő dolgozik azon, hogy a Holdon az emberiség hosszabb időt is eltölthessen. Ehhez többek közt elengedhetetlen, hogy a helyi nyersanyagokat és más erőforrásokat képesek legyünk hasznosítani.
Az Európai Űrügynökség (ESA) is egyre nagyobb figyelemmel kíséri a terület fejődését. A július elején megtartott háromnapos konferenciájának célja az volt, hogy felmérje a holdi nyersanyagok felderítésében, kinyerésében, illetve hasznosításában érdekelt szereplők igényeit, képességeit és szolgáltatásait – írja az Űrvilág.
A Puli részéről Hazadi Mátyás előadásában bemutatta a fejlesztés alatt álló holdjáró platformot, illetve annak holdi és marsi analóg terepeken tesztelt prototípusát. Lucsányi Dávid a Puli tudományos csoportjának a holdfelszíni sugárzási és poros plazma környezetére, illetve ezek hatásaira vonatkozó kutatómunkájának legfrissebb eredményeit ismertette. Ezen területek tanulmányozása minden holdi küldetéshez elengedhetetlen.
A Puli egyedi mozgásképességének köszönhetően képes sziklás, lejtős és poros terepen is biztosítani kisebb mérőberendezések mozgatását. Ezzel, valamint a rover költséghatékony megvalósításával például a vízjég lelőhelyeinek feltérképezésében tudunk hozzájárulni egy »Holdfalu« létrehozásához. Tudományos csoportunk pedig egy eddig nagyon kevéssé ismert területen végez izgalmas kutatómunkát: a hideg, poros plazma, az elektrosztatikusan töltött, felszín felett lebegő és mindenhez tapadó holdpor komoly problémákat jelenthet az első küldetések során”
– nyilatkozta Dr. Pacher Tibor, a Pul Space vezetője. A szakértő hozzátette, örül, hogy két fontos témával is sikeresen jelen tudtak lenni Noordwijkban.
A konferencián a Puli Space mellett két másik veterán Google Lunar XPRIZE (GLXP) csapat, a japán ispace cég (korábban Hakuto csapat), illetve a Part Time Scientists (PTS) német csapat is képviseltette magát. A japán csoport Noordwijkban ismertette a 2023-ra tervezett Hold-küldetésének terveit. A PTS első holdi misszióját, szintén saját fejlesztésű leszállóegységgel és két roverrel (Audi Lunar Quattro), már 2020-ban megindítaná.
Örömmel látom, hogy egykori versenytársaink, akikkel baráti kapcsolatunk van, nagy lépésekkel haladnak útjukon a Hold felé. Persze ez az »egyik szemem nevet, a másik sír« tipikus esete, hiszen ők már erős pénzügyi háttérrel tudnak dolgozni”
– mondta Pacher. A szakértő hozzátette, ennek megteremtése a magyar csapatnak még nem sikerült, és úgy tűnik, hogy hazánkban nem tudták elképzelésüket széles körben ismertté tenni és megszerettetni.
Én ennek ellenére továbbra is bízom abban, hogy a Puli a magyarság összefogásával meg tudja mutatni, hogy egy kis ország, mint hazánk, képes ott lenni a világ innovációs élmezőnyében. Széchenyi szavaival élve: »Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen«. Ahhoz azonban, hogy Magyarországot eljuttassuk a Holdra és ott legyünk a ciszlunáris gazdaság alapítói között, a Puli önereje nem elég. Mi elértük teljesítőképességünk határait: szükségünk van a magánemberek, cégek és az állam szerepvállalására, anyagi támogatására is, enélkül nem fogunk eljutni égi kísérőnkre”
– emelte ki Pacher.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
