Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség június 3-án publikált jelentése átfogó képet ad több mint 130 ezer európai víztest állapotáról, amelyben folyók, tavak, vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizekis szerepelnek. E szerint az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán 40 százalékban éri el a jó minősítést, míg azok kémiai vízminősége csupán 38 százalékban jó – áll a WWF Magyarország közleményében.
Ökológiai szempontból Európában különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei. Kifejezetten rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyók alsóbb szakaszai – ez jellemző hazánkra is.
Mi a helyzet itthon?
Magyarország felszíni vizeinek mindössze 20 százaléka éri el a jó ökológiai állapotot, még kelet-európai viszonylatban – például Romániához képest – is rossz a helyzetük. A felszín alatti vizek mennyiségi és kémiai szempontból jobb kondícióban vannak, de ezviszonylagos: könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.
2000-ben az Európai Unió tagállamai letették voksukat egy erős, ambiciózus szabályozás mellett. A Víz Keret Irányelv (VKI) folyóink, tavaink, vizesélőhelyeink és part menti vizeink védelmét és helyreállítását célozza. Elfogadásával az EU kormányai vállalták, hogy megakadályozzák vizeink további pusztulását, és jobb állapotba hozzák azokat 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig. A keddi jelentés azonban megmutatta, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyták az előírásokat, és egyértelműen nem valósították meg azokat.
Mentességet kértünk
A víz mindenkit és mindent érint. Ha kormányaink nem változtatnak radikálisan hozzáállásukon, az emberek, a természet és a gazdaság fogja megfizetni ennek árát
– fogalmazott Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője.
A civilszervezet szerint a tagállamoknak sokkal komolyabban kell vennie az uniós előírások végrehajtását:
A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére
– emelte ki Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője.
Ha Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul, vagy tovább romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe, a következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág állomány.
(Kiemelt kép: MTI/Komka Péter)
