Tudomány

Tele van érdekességekkel ez a csütörtök

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 06. 21. 11:21

Eljött az év leghosszabb napja, a nyári napforduló, innentől kezdve a világosság lassan visszavonul. Pedig a csillagászati nyár még csak most kezdődik, és még ennél is több érdekességet rejt a mai nap.
Korábban a témában:

Igazán bele sem élhettük magunkat az egyre hosszabb világos időszakokba, máris vége: észrevétlenül, de péntektől egyre rövidülnek a nappalok. A nyarat azért még ne sirassuk, sőt, a csillagászati nyár még csak most kezdődik.

Földünk Nap körüli pályájának újabb jeles pontjára érkezett. A nyári napforduló azt a pillanatot jelöli, amikor bolygónk forgástengelye a legkisebb szöget zárja be az ekliptika síkjával – más definíciók másképp szempontból közelítenek, ezekről alább. Idén a napforduló másodpercre pontos ideje június 21., 12:08:26.

Sok érdekességet tartogat ez a csütörtök.

  • Ma van például az év leghosszabb napja, a Budapestet metsző 19º-es hosszúsági körön hajnali 4:45-kor kel a Nap, és este 20:46-kor nyugszik. Vagyis picit több, mint 16 órán keresztül láthatjuk az égbolton, sőt: a légkör fénytörése miatt „optikai csalódásként” ennél is korábban láthatjuk meg, és mintha tovább is maradna.
  • A Nap ma kel és nyugszik a „legészakibb” ponton látszólagos égi útján, ezt követően mintha egyre délebbről kukkantana be és búcsúzna.
  • Ma delel felettünk a legmagasabban, a látóhatár fölött 66 fokkal. Ez egyben a napforduló egy lehetséges definíciója is: a Nap ilyenkor távolodik el maximálisan az égi egyenlítőtől az északi irányba.
  • A napsugarak egyedül a mai napon érik hajszál pontosan 90 fokban a Ráktérítőt azon a ponton, ahol magyar idő szerint 12:08-kor épp délidő van.
  • Ez a nap a csillagászati nyár kezdete.

Beledőltünk a fénybe

Péntektől minden megváltozik, mondjuk ebből mit sem fogunk észrevenni, hiszen a napkelte és napnyugta időpontja nagyon lassan közelít egymáshoz, hónap végére alig három perccel lesz rövidebb a nappal. Egyensúlyba az őszi napéjegyenlőségkor, szeptember 23-án kerülnek, ekkortól már lassan a sötétség veszi át az uralmat, a téli napforduló idején, december 21-én már csak nyolc és fél órán lesz világos, majd a folyamat megfordul.

Mindezt, ahogy az évszakok váltakozását is Földünk Nap körüli útjának és megdőlt forgástengelyének 23,5 fokos dőlésének köszönhetjük. Itt jön a képbe a már említett ekliptika, ami a Föld és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkja a csillag körül. A Föld dőlésszögét pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítjuk.

A magyarok nótáztak, ugrándoztak

A nyári napforduló nemcsak csillagászatilag fontos, hanem alapvetően határozta meg kultúránkat, hiedelemvilágunkat: az egyik legősibb, mélyen a pogány időkben gyökerező ünnep ez, a fény, a világosság diadala a halál és a sötétség felett.

A legismertebb hagyomány minden bizonnyal a Szent Iván éjjeléhez köthető, és a tűz tisztító, gyógyító és termékenyítő erejébe vetett hitben gyökerezik. Iván napja mára kissé elcsúszott, a naptárban a valódi napfordulóhoz képest, de ez ne zavarjon össze senkit. A természet megkérdezésünk nélkül járja a maga útját.

Az egyház már a kezdetektől igyekezett magába olvasztani az ünnep pogány elemeit, már az V. századtól általánossá lett a nyári napfordulón Keresztelő Szent János ünnepe. Később néhány országban ördögi cselekedetnek bélyegezte a Szent Iván éji tüzet, de máshol eltűrte, sőt hazánkban egyenesen szentelménynek tekintette.

A jezsuita Inchoffer Menyhért ősrégi hagyományt örökített meg a XVI. és XVII. század fordulóján Keresztelő Szent János, azaz a napforduló ünnepéről:

a magyarok szemkápráztató fénnyel és tűzgyújtással, tűz körüli ugrándozással és ünnepi tánccal, harsány nótázással ülik meg.

Hónaljszőrön átszűrt bor

Fő ideje volt ez a szerelmi varázslásoknak is, ezek alapgondolata az a meggyőződés volt, miszerint ha valaki birtokába jut egy tárgynak vagy anyagnak, ami valakivel testi kapcsolatban áll, akkor ezzel hatalmat nyer felette. A lehetőségek száma végtelen, csak pár példa:

  • Szatmár megyében ha a leány az inge alsó részén átszűrt tejjel sütött kenyeret ad a legénynek, az elszakíthatatlan lesz tőle.
  • Göcsejben ugyanezen okból a hónaljszőrön átszűrt bort kellett a legénnyel itatni.
  • Ha valaki megfőzte kiszemeltje kapcáját, utána le sem vakarhatta magáról. A módszer „hatékonyságát” mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szólás is őrzi emlékét: „főzik már a kapcáját”.

Eleink viszont ennél többet is tudtak. Szent Iván éjjelén a kutak és források mellett füstöt támasztottak ilyenkor, ezzel űzték el a kígyók és sárkányok mérgét. Üszögöket vittek a káposztás kertbe, hogy a hernyót távol tartsák, egyes területen pedig ezen az estén koszorút fontak, amely a ház elejére akasztva tűzvésztől oltalmazott.

Mágikus szerepe volt a Szent Iván-i tűzbe dobott gyümölcsöknek is. A tűzben sült almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak, Szeged vidékén pedig a fog- és hasfájás orvossága volt.

(Kiemelt kép: MARK GARLICK / SCIENCE PHOTO LIBRARY)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.