A Hold egy úgynevezett kötött tengelyforgású égitest. Az ilyen típusú objektumoknál a tengely körüli forgási periódus és az anyaégitest körüli keringési idő megegyezik,
A Hold esetében forgási periódus és a keringési idő nagyjából 27 földi nap – írja a Discover Magazin. Mivel a Hold pályája kissé elliptikus, és az égitest egyenlítőjének síkjára esik, a Földről összesen felszínének 59 százaléka figyelhető meg – egy-egy pontról egyszerre épp 50 százaléka.
Bolygónk tömegvonzása a Hold felénk eső felén fejt ki dagályhatást, domborulatokat hozva létre a felszínen. Manapság a jelenség kevésbé jelentős, a távoli múltban azonban meghatározta az égitest mozgását.Ahogy a Hold keringése során a tömegvonzása révén árapályt okoz bolygónkon, úgy hat a Föld is kísérőnkre, igaz, jóval nagyobb mértékben.
A legelfogadottabb modell szerint a Hold nagyjából 4,5 milliárd éve alakult ki egy bolygóközi ütközés hatására: az égitest a Földből kilökődött forró anyagból állt össze, sokáig azonban nem szilárdult meg.
A fiatal, olvadt kőzetanyagból álló Hold rendkívül gyorsan forgott, így a Föld gravitációja mindig más-más oldalon alakított ki dudorokat. Ezek a dudorok idővel egyfajta „fogantyúvá” váltak, melyekbe bolygónk gravitációja belekapaszkodhatott, lelassítva az égitest forgását. Végül a Hold forgása a Földhöz igazodott, és létrejött a kötött tengelyforgás.
Mivel a Hold gravitációja is folyamatosan hat a Földre, és apránként lassítja bolygónk forgását, idővel, több tízmilliárd év múlva elvileg bolygónk is a Holdhoz igazodik majd. Mindez azonban csak elméletileg igaz. 5-6 milliárd év múlva ugyanis a Nap vörös óriássá fog alakulni,
(Kiemelt kép: NASA)
