Tudomány az élet nagy kérdései

Miért látjuk mindig ugyanazt a felét a Holdnak?

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 05. 19. 16:00

Közismert tény, hogy a Hold mindig ugyanazt a felét mutatja a Föld irányába. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy mi áll a jelenség hátterében. A kérdésre a választ a tömegvonzásnál kell keresni.
Korábban a témában:

A Hold egy úgynevezett kötött tengelyforgású égitest. Az ilyen típusú objektumoknál a tengely körüli forgási periódus és az anyaégitest körüli keringési idő megegyezik,

ezért mindig egyazon felüket mutatják az anyaobjektum felé.

A Hold esetében forgási periódus és a keringési idő nagyjából 27 földi nap – írja a Discover Magazin. Mivel a Hold pályája kissé elliptikus, és az égitest egyenlítőjének síkjára esik, a Földről összesen felszínének 59 százaléka figyelhető meg – egy-egy pontról egyszerre épp 50 százaléka.

Kötött tengelyforgás máshol

A csillagászok számos kötött tengelyforgású égitestet ismernek. A Naprendszeren belül főként holdaknál figyelték meg a jelenséget, rendszerünkön kívül azonban számos kötött tengelyforgású bolygóról tudni. Ilyen égitestek többek közt a Földtől mintegy 40 fényévre fekvő TRAPPIST-1 bolygói is.

Bolygónk tömegvonzása a Hold felénk eső felén fejt ki dagályhatást, domborulatokat hozva létre a felszínen. Manapság a jelenség kevésbé jelentős, a távoli múltban azonban meghatározta az égitest mozgását.Ahogy a Hold keringése során a tömegvonzása révén árapályt okoz bolygónkon, úgy hat a Föld is kísérőnkre, igaz, jóval nagyobb mértékben.

A legelfogadottabb modell szerint a Hold nagyjából 4,5 milliárd éve alakult ki egy bolygóközi ütközés hatására: az égitest a Földből kilökődött forró anyagból állt össze, sokáig azonban nem szilárdult meg.

Egy új modell szerint a Hold a Föld belsejében született
Az elmélet szerint ekkor a Föld még fánk alakú volt.

A fiatal, olvadt kőzetanyagból álló Hold rendkívül gyorsan forgott, így a Föld gravitációja mindig más-más oldalon alakított ki dudorokat. Ezek a dudorok idővel egyfajta „fogantyúvá” váltak, melyekbe bolygónk gravitációja belekapaszkodhatott, lelassítva az égitest forgását. Végül a Hold forgása a Földhöz igazodott, és létrejött a kötött tengelyforgás.

Mivel a Hold gravitációja is folyamatosan hat a Földre, és apránként lassítja bolygónk forgását, idővel, több tízmilliárd év múlva elvileg bolygónk is a Holdhoz igazodik majd. Mindez azonban csak elméletileg igaz. 5-6 milliárd év múlva ugyanis a Nap vörös óriássá fog alakulni,

így feltételezhetően a Földet és a Holdat is elnyeli majd.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

(Kiemelt kép: NASA)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Mátyás király országa ez

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.