Tudomány

Még nincs vége: újabb Föld-szerű bolygókat fedezhetnek fel

Lugosi Péter
Lugosi Péter

2017. 02. 23. 19:33

A NASA nagy bejelentése után jöhetnek az újabb vizsgálatok: további Föld-szerű bolygókat fedezhetnek fel, igaz, az utazás a felfedezett égitestekre 160 ezer évig tartana a jelenlegi eszközökkel.
Korábban a témában:

Az exobolygók – azaz a Naprendszeren kívül keringő bolygók – létezésére sokáig semmilyen bizonyíték sem volt. Kutatásukkal is csak a XIX. század óta foglalkoznak, több mint egy évszázadot kellett várni a nagy áttörésre. A valódi előrelépést az 1990-es évek hozták el, akkor találták meg az első exobolygókat.

Azóta nagyjából 3 500 ilyen égitestet azonosítottak, számuk évről évre folyamatosan növekszik.

A héten hét újabb exobolygó felfedezését jelentették be. Az új objektumok csillagrendszere igen egyedi, sokban különbözik az eddig is ismertektől.

Korábban a tudomány nem talált olyan rendszert, melyben egyetlen csillag körül hét Föld-méretű bolygó keringett volna.

Közülük ráadásul három a csillaguk, azaz a TRAPPIST-1 lakható övezetében van, tehát abban a zónában, melyben mai tudásunk szerint akár az élet is kialakulhat. Ez szintén rekordnak számít, eddig egyetlen csoportosuláson belül sem találtak még ilyen sok jelöltet.

Mivel megfelelő légköri feltételek mellett bármelyik bolygón lehet víz, van rá esély, hogy az égitesteken valóban kifejlődött valamilyen létforma. A Vízöntő csillagképben található, nagyjából 40 fényévre elhelyezkedő TRAPPIST-1 ráadásul csillagászati szempontból igen közeli, ezért akár alaposabban is meg lehet vizsgálni.

Ez persze egyáltalán nem lesz könnyű feladat.

Egyelőre elérhetetlen a távolság

Jelenlegi technológiánkkal természetesen lehetetlen elérni ezeket az exobolygókat. Ha az eddigi leggyorsabb űreszköz, a Juno maximális sebességével, azaz nagyjából 265 000 kilométer per órával számolunk, több mint 160 000 évig tartana az utazás.

Összehasonlításképp: a tudomány mai állása szerint a homo sapiens megközelítőleg 200 000 éve létezik, így el lehet gondolkozni azon, mi minden történhet ennyi idő alatt.

Bár tavaly bejelentették egy új generációs, szupergyors űreszköz érkezését, ezzel a technológiával a kutatók egyelőre “csak” a jóval közelebbi Alfa Centauri környékét szeretnék meglátogatni – a rendszer elérése a tervek szerint így is 20 évig tartana. Az ötlet meglehetősen ígéretesnek hangzik, ugyanakkor akadhatnak komoly problémák a programmal.

Éppen ezért a szakértők egyelőre nem gondolkoznak a TRAPPIST-1 felkeresésén. A kutatók inkább űrteleszkópokkal, így a Kepler, a Hubble és a 2018-ban induló James Webb űrtávcső felhasználásával próbálnának meg többet kideríteni az új exobolygókról.

A Föld és a bolygórendszer közti távolság egyelőre ugyan leküzdhetetlen, az ESO (European Southern Observatory) azért készített egy videót a képzeletbeli utazásról.

Hogyan tovább?

Nem kérdéses, hogy a felfedezés valóban hatalmas szenzáció. Ennek ellenére további vizsgálatokra lesz szükség, hogy alaposabban megismerjük a rendszert.

Először is a kutatók az égitestek keringéséről akarnak többet megtudni. Ehhez a Kepler adatait fogják felhasználni – az űrtávcső 2016. december 15-óta vizsgálja a csillag környezetét. A teleszkóp elemzése 2017. március 4-én fog befejeződni, az eltelt több mint 70 nap alatt megfelelő mennyiségű információ fog összegyűlni ahhoz, hogy a tudósok meghatározhassák a bolygók pályáját. A vizsgálattal remélhetőleg az égitestek méreteire vonatkozó számokat is pontosíthatják majd.

A szakértők nem zárják ki, hogy a további elemzésekkel akár újabb bolygókat is felfedezhetnek a rendszerben.

A most megtalált exobolygók vizsgálatában a legnagyobb előrelépést a James Webb űrtávcső üzembe helyezése hozhatja el. A teleszkóp a TRAPPIST-1 előtt elhaladó égitesteket fogja megfigyelni.

Mikor egy objektum elhalad a Föld és a csillaga közt, a bolygó légköre mérhető interakcióba lép a fénnyel. Ezt elemezve a tudósok következtetni tudnak az adott égitest atmoszférájának összetételére, így például azt is megállapíthatják, hogy megtalálható-e benne az oxigén, a metán, vagy a vízgőz. Az élethez szükséges, vagy az élet által termelt anyagok felfedezése alapvető cél, igaz, azonosításuk még nem lesz egyértelmű bizonyíték a helyi élet létezésére.

A bolygók légkörének alaposabb megértése azért is elengedhetetlen, mert az eddigi megfigyelések már kimutatták, hogy a TRAPPIST-1 hetente egy kisebb, félévente pedig egy nagyobb kitörést produkál. Bár a jelenség hatásairól eddig keveset tudni, az biztos, hogy egy megfelelően vastag légkörű és mágneses mezejű bolygó védve lenne a csillag veszélyes sugaraitól.

Mivel a rendszer égitestjei igen közel keringenek egymáshoz, az egyes bolygók felszínéről jól megfigyelhető a többi helyi objektum. Fotó: NASA

Ami a hosszabb távú terveket illeti, a 2030-as években indulnak el azok a modernebb űreszközök, melyek képesek lesznek új módszerekkel vizsgálni a rendszert. Az újabb technológiákkal a szakértők kitakarhatják majd a bolygókhoz tartozó csillagokat, így önmagukban is megfigyelhetőek lesznek az égitestek. Ezzel a módszerrel az objektumok felszínét is elemezni lehet majd, így akár az élet közvetlen nyomai is azonosíthatóvá válhatnak.

Akad azonban egy probléma: ezek a technológiák valószínűleg nem fog működni a csillagoktól nem messze keringő bolygók esetében. A TRAPPIST-1 rendszerében pedig az ígéretes égitestek nem csupán egymáshoz, hanem a törpecsillaghoz is rendkívül közel helyezkednek el – olyannyira, hogy az egyes bolygók felszínéről több objektum is Hold-nagyságban látható.

Mi lenne, ha?

Talán érdemes elgondolkodni azon, mi is történne, ha minden a számunkra legizgalmasabban alakulna, és a megfelelő eszközök birtokában azonosítanánk az élet nyomát valamelyik bolygón.

Az első kérdés az, hogy vajon mit tenne ilyen esetben a NASA? Nos, nem kell félni a Pataky Attila-féle összeesküvés-elméletektől, a hivatal mindenképp megosztaná az elképesztő információt. A kutatási eredményeik széleskörű ismertetése és terjesztése egyébként a NASA alapszabályában is szerepel.

Ennek ellenére nem tudni, hogy pontosan miként is járna el a szervezet, hiszen az idegen létformák felfedezésére eddig nem volt példa, tehát protokoll sem létezik. Bár a földön kívüli intelligencia keresésével foglalkozó szakemberek egy csoportja tavaly megjelentetett egy tanulmányt, melyben több lehetséges forgatókönyvet is vázoltak, egyelőre a NASA kutatói sem biztosak benne, hogyan is kezelnék az áttörést.

Amennyiben sikerülne megtalálni valamelyik égitesten az idegen létformákat, és adott esetben egy kutatócsapat fel is kereshetné az érintett bolygót, a NASA nagyon óvatos maradna.

A hivatalnak ugyanis van egy, a Star Trekből ismerős Elsődleges Irányelvre hajazó szabálya, a Planetary Protection.

Az irányelv egyik fő eleme az, hogy a kutatások során nem szabad olyan szennyeződéseket eljuttatni a vizsgált világokba, melyek befolyásolhatják a helyi élet fejlődését.

Az újonnan felfedezett rendszerről további érdekességeket olvashat a TRAPPIST-1 oldalán.

(Via: reddit)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.