A Holt-tenger nyugati partján, a Kumráni-hegységben az 1850-es években kezdődtek meg a régészeti feltárások, az első holt-tengeri tekercset azonban egy beduin találta meg 1946-ban. Az elkövetkező évtizedben a szakértők összesen 11 barlangot és több mint 900 vallásos iratot és szövegtöredéket azonosítottak. 2017-ben a kutatók egy 12. barlangot is felfedeztek, melyben korábban tekercseket őrizhettek.
A tekercsek a Tóra öt könyvének – Mózes első, második, harmadik, negyedik és ötödik könyvének – másolatait, a 24 könyvből álló héber kánon részleteit, illetve nem kanonikus spirituális vagy oktató célú szövegeket tartalmaznak. A tekercsek az időszámítás előtti 3. és az időszámítás szerinti 1. század között születtek.
A szakértők évtizedeket töltöttek a szövegek vizsgálatával, az iratok pedig nagyban hozzájárultak a judaizmus korabeli fejlődésének megértéséhez.
Mivel a tekercsek igen töredékesen maradtak fenn, az azokat őrző Izraeli Régiségek Hatósága (IAA) nem adhatja ki őket a kutatóknak. Ehelyett a szervezet nekilátott az iratok digitalizálásának, a tekercsek másolatait pedig egy online könyvtárban teszik közzé.
A digitalizálási folyamat során az IAA egyik munkatársa, Oren Ableman a 11-es barlangból származó töredékekkel dolgozott. A kutató a darabkák infravörös vizsgálata során észrevette, hogy felszínükön szabad szemmel nem látható betűk vannak – írja az IFLScience.
A töredékek alaposabb elemzése felfedte, hogy az egyik irat a Templomtekercs egyik másolata. A szöveg azt mutatja be, hogy Isten szerint miként kell templomot építeni, megszervezni, tisztán tartani és szertartásokat folytatni benne.
Ableman emellett a Zsoltárok-tekercs darabkáit is azonosította. Az iratban a Zsoltárok könyve 147. fejezet 1. verse található, a szövegváltozat viszont rövidebb a korabeli vallásos könyvekben olvasható verzióknál.
Egy harmadik töredékes tekercs paleohéber betűket tartalmaz, szövegét pedig egyelőre egyetlen ismert tekercshez sem tudták kötni.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
