Az Avraham Fauszt és Jair Szapir, a Bar-Ilan Egyetem munkatársai által vezetett régészek 10 éven át folytattak feltárást a Jeruzsálem és Gáza közt fekvő Hebronnál – számol be az IFLScience. A szakértők a munkálatok során egy hatalmas, négy szobát tartalmazó, 10. századi építményre bukkantak. A kutatók a romot mérete miatt „a kormányzó rezidenciájának” nevezték el.
Dávid és Salamon zsidó királyok korából ritkán kerülnek elő régészeti emlékek, ezért a szakértők sokáig azt hitték, hogy a korabeli civilizáció nem volt igazán fejlett, és inkább helyi vezetők, semmint egy központi hatalom uralkodott a terület felett.
Bár az új felfedezés önmagában nem igazolja Dávid király valódiságát, ugyanakkor alátámasztja, hogy Júdeában már a vaskorra kialakult egy igen komplex társadalom. A kutatók szerint a települést nem régészeti bizonyítékok, hanem a körülmények alapján lehet Dávidhoz kötni.
Ekkor érkeztek meg a régióba az asszírok, az építmény padlójában pedig a régészek több nyílhegyet is felfedeztek.
A szakértők a rezidencia alapjából és padlójából begyűjtött minták szénizotópos vizsgálata után arra jutottak, hogy az épület legkorábbi része a 11-10. század fordulójáról származik. Az építmény így jóval idősebb, mint korábban gondolták.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
