Tudomány
Church of Our Lady, Jesus on the cross, Bruges, Belgium ©Fred de Noyelle/Godong/Leemage

Nagypéntek: ezért van INRI felirat a kereszteken

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 03. 30. 09:00

Bár a szenvedésről szól, Nagypéntek mégis valódi ünnep, amikor a szenvedés és a halál megtapasztalásával Isten közösséget vállalt az emberrel. Epés bor, víz helyett ecet és a Jézus ellen felhozott vádak - teológus segítségével mutatjuk be a csaknem 2000 éve lejátszódó eseményeket.
Korábban a témában:

A kormány döntése értelmében 2018-tól Nagypéntek munkaszüneti nap, „piros betűs ünnep” hazánkban is éppúgy, mint 14 európai országban. Dátumhoz nem lehet kötni, mozgóünnepről van szó, hiszen mindig a Húsvétvasárnap előtti pénteket érinti.

Előbbi viszont március 22. és április 25. között bármely dátumra eshet, mert számítását a Nap, a Hold „járása”, és a hét napjainak emberi beosztása adja: a nyugati kereszténységben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap.

Vintage blue alarm clock on summer forest background. Daylight saving time concept winter time
Figyelem, órákon belül itt a tavasz
Ma délután a hangsebesség csaknem 90-szeresével csapódunk bele a tavaszba.

Húsvét, a feltámadás a kereszténység legnagyobb ünnepe, de kérdés, hogy mai fogalmaink szerint ünnep-e Nagypéntek, Jézus kínszenvedése és kereszthalála?

Természetesen a Nagypénteket is méltán nevezhetjük ünnepnek. Az ünnepek ugyanis olyasféle alkalmak egy közösségnek az életében, amikor egy-egy jelentős eseményre vagy személyiségre közösen emlékezünk, sőt a vallásos művészet különböző műfajaival és eszközeivel föl is idézzük, jelenvalóvá is tesszük az adott történetet, mintegy a résztvevőjévé válva

– mondja a 24.hu-nak Dr. Nagypál Szabolcs római katolikus teológus, egyetemi adjunktus.

Jézus 33 virágvasárnapján, a megfeszítése előtti vasárnap a nép ünneplése közepette szamárháton vonult be Jeruzsálembe. Diadalmas menet volt ez, királyként érkezett az Úr nevében. Sok nyelvben a virágvasárnap pálmavasárnap néven (latinul Dominica palmarum) él, utalva a pálmára, mint a győzelem, a diadal és a dicsőség jelképére.

Teljes kiiktatására törekedtek

Jézus Krisztus első útja a Templomba vezetett, ahonnét kiűzte a kereskedőket, pénzváltókat, mondván, hogy rablók barlangjává, harácsolás és pénzhajhászás helyszínévé tették Isten házát.

Miért tette ezt, és mi történt ezután Nagypéntekig?

A pénzváltás vagy a kereskedés természetesen nem bűn önmagában véve; ámde semmiféleképpen nem a templom az a hely, ahol ezeket folytatni, űzni kellene. E tettével Jézus Krisztus visszaállította a templomnak a szertartásos méltóságát, megszenteltségét, tisztaságát.

Vatikánváros, 2017. december 25.
Ferenc pápa (k) karácsonyi éjféli szentmisét celebrál a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2017. december 24-én. (MTI/EPA/Claudio Peri)
Ferenc pápa karácsonyi éjféli szentmisét celebrál a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2017. december 24-én
Fotó: Claudio Peri / EPA / MTI

Jézus Krisztus a tanításával és az életpéldájával érkezett a Szent Városba, ahol egyszersmind a vallási előírások és hagyományok helyes megtartásáról is tanúságot tett. A népszerűsége egyre zavaróbbá vált a korabéli közéleti és vallási vezetőség számára, ezért a gyarmatosító hatalom segítségével a teljes kiiktatására törekedtek.

Jézus Krisztus érezte, hogy szorul körülötte a hurok, elfogy körötte a levegő, és a közelgő végzetére igyekezett fölkészíteni a meglehetősen gyanútlan tanítványait is. A csütörtöki szokásos összejövetelükön gondoskodott arról, hogy a tanításának és az örömhírének az ápolását egy elkötelezett közösség vigye tovább: az utolsó közösen elköltött vacsorájukon megalapozta a közösségnek a lelki erőművét, az Úrvacsorás istentiszteletet, a szentmisét – fogalmaz a teológus.

Vallási és világi vádak Jézus ellen

A végzet feltartóztathatatlanul közelített, a farizeusok és a főpapok már azt tervezték, hogyan foghatnák perbe és ítélhetnék el úgy, hogy az ünnepre érkező tömeg ne keljen a védelmére, magyarul ne törjön ki lázadás. Csütörtökön fogták el, miután Júdás híres csókjával elárulta harminc ezüstért.

Milyen vádak alapján fogták perbe Jézust?

A vádakat úgy kellett megfogalmazni, hogy mind vallási, mind pedig közéleti megközelítésből érthetőek és világosak legyenek. A Szentföld ezidőben a Római Birodalom egy félreeső gyarmata volt, ahol az igazságszolgáltatás a gyarmattartók kezében volt, kizárólagosan.

Jézus Krisztusnak az Istennel fönnálló rendkívül szoros kapcsolatára utaló mondatait igyekeztek istenkáromlásnak beállítani a vallási testületek előtt; de a világi, megszálló jogrendszer számára meggyőzőbb volt a lázadás szításának a vádja.

Mindezt a kiemelkedő méltóságára, és az Isten Országában betöltött hangsúlyos szerepére utaló megnyilatkozásaival igyekeztek alátámasztani. Jézus Krisztus megjelenése kifejezetten fölkavaró volt a vallásos zsidó közösség számára, sőt azon más vallású embereket sem hagyta érintetlenül, akik csak találkoztak vele.

Jesus Christ preaching, with hand raised to heaven, detail from The Sermon on the Mount, Renaissance fresco by Fra Angelico, born Guido di Pietro, c. 1395-1455, and followers, painted 1438-46 on the wall of Cell 32 in the North wing of the Dominican Convent of St Mark, now the Museo di San Marco, Florence, Tuscany, Italy. Jesus wears robes of red, representing blood and humanity, and blue, representing divinity. Fra Angelico painted over 40 frescoes on the walls of the convent. Jesus is depicted seated amongst the 12 apostles, preaching a sermon on how to live in righteousness, including his interpretation of the Ten Commandments and other elements from the Old Testament. Picture by Manuel Cohen
Részlet Fra Angelico Hegyi beszéd c. festményéből
Fotó: Manuel Cohen / AFP

Az emberek életébe hozott hatalmas változásokat megkísérelték a vádiratban fölforgató tevékenységnek beállítani, építve és utalva egyes messiásváró szélsőségesek akár erőszakra is hajlandó beállítottságára.

A vádak nyilvánvalóan rosszindulatú félreértelmezésen alapultak, a római megszálló hatóságoknak azonban egyáltalán nem állt érdekében sem az esetleges lázadás, sem pedig a helyi vallási vezetőréteg magukra haragítása, ekképpen érdemi megvitatás nélkül (ma úgy mondanánk: koncepciós per során) kiszolgáltatták Jézus Krisztust a vádat kiötlők által előre megírt végzetének, amely ez esetben a legszigorúbb büntetést kellett, hogy jelentse – fogalmaz Nagypál Szabolcs.

INRI – a Názáreti Jézus, a zsidók királya

Először Kaifás főpap, majd a római helytartó, Poncius Pilátus elé vitték. Péntek volt, dél körül járt az idő, amikor elhangzott az ítélet: „Ibis ad crucem!” azaz „Keresztre mész!” Ezt követte a híres jelenet, mikor Pilátus vizet hozatott és a nép szeme láttára tüntetőleg megmosta kezeit, ezzel elhatárolódott az ítélettől.

A legkegyetlenebb kivégzési mód volt, ráadásul a legmegalázóbb is: rendszerint rabszolgák ellen alkalmazták a legdurvább bűnök megtorlásaként, mint gyilkosság, árulás vagy lázadás. Keresztjére szokás szerint táblát szegeztek – ez volt a titulus –, amelyen az elítélt bűne volt olvasható.

Jézus táblájára Pilátus – a zsidók tiltakozása ellenére – ezt íratta:

„A zsidók királya”, ezért látható az ábrázolásokon ma is négy betű a megfeszített Jézus keresztfáján: INRI. Latin szavak kezdőbetűi, Iesus Nasarenus Rex Iudæorum, azaz Názáreti Jézus, a zsidók királya.

Crucifixion fresco, Chapter House, Fontevraud Abbey, Fontevraud-l'Abbaye, Loire Valley, Maine-et-Loire, France. The Chapter House was built in the 16th century and its walls were painted in 1563 with frescoes of scenes from Christ's Passion by the Anjou artist Thomas Pot. Here we see a detail of Christ on the cross wearing his crown of thorns. The abbey itself was founded in 1100 by Robert of Arbrissel, who created the Order of Fontevraud. It was a double monastery for monks and nuns, run by an abbess. Picture by Manuel Cohen
Részlet Thomas Pot 1563-as freskójából, amely a Loir-völgyi Fontevraud apátságban található
Fotó: Manuel Cohen / AFP

Bor és epe

A katonák, miután megfeszítették, epével kevert bort adtak neki, de a megízlelése után nem akarta meginni.

A borkínáló mozzanatnak az értelmezéstörténete kétirányú: egyfelől, az ilyen jellegű bódító ital általában az elítélt kínjainak a lehetőségek szerinti enyhítésére szolgált. Másfelől, értelmezhető a rossz ízű ital egyfajta tiszteletlenségként és gúnyként is; irodalmi szempontból pedig az előző nap történtek – vagyis a szent bor és a szent ostya szertartásos megalapítása – jelképes megcsúfolásának is

– magyarázza Nagypál Szabolcs.

A négy római katona a ruháin megosztozott, köntösére sorsot vetett, majd leheveredtek a kereszt mellé és őrizték. Két oldalára két gonosztevőt feszítettek, akik az arra járókkal együtt gúnyolták, gyalázták: ha Isten fia vagy, szállj le a keresztről…

Ecet víz helyett

Csupán három asszony állt ott együttérzőn, Jézus édesanyja, Mária; az ő testvére, Kleofás felesége; illetve Mária Magdolna. Haláltusája három órán keresztül tartott, amikor tudva, hogy bevégeztetett, megszólalt: szomjúhozom. Erre a nők egy szivacsot ecettel itattak át, azt nyújtották egy botra tűzve a szájához.

Miért ecetet? Nagypál Szabolcs szerint:

Az ecetes folyadéknak a szerepe hasonló lehetett, mint az első esetben, vagyis az enyhe fájdalomcsillapítás. Ugyanakkor, irodalmi szempontból a 69. zsoltár szavait is beteljesíti a részmozzanat, miszerint »szomjúságomban ecettel itattak«; amellyel az evangéliumi szöveg szerzője és szerkesztője az ószövetségi ígéreteknek a beteljesedését szemlélteti ehelyütt is.

Az évezredek távolából visszhangzó utolsó kiáltása („Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”) Jézus Krisztusnak a magányát és az elhagyatottságát fejezi ki; ámde korántsem a kétségbeesését, hiszen az Istenhez intézett imádság alakját ölti. Irodalmi szempontból pedig ez egy szó szerinti idézet a 22. zsoltárból, amellyel az imádkozó ember a szenvedésében az ártatlanságát, és a teljesen Istenre utaltságát hangsúlyozza.

Jesus Christ cross. Christian wooden cross on a background with dramatic lighting, colorful sunset, twilight and orange -  purple clouds and sky.  Easter, resurrection,Good Friday concept
Fotó: Thinkstock

Isten átéli az emberi halált

Egyedül Jánosnál olvasni, miszerint később katonák jöttek, hogy eltörjék a keresztre feszítettek lábát. Barbár cselekedetnek hangzik, és az is volt, de azért tették, hogy az elítélt ne tudja magát tartani, minél előbb halálát lelje, szenvedései hamarabb véget érjenek. Így tettek a két latorral, ám Jézusról látták, már nem él. Hogy erről megbizonyosodjanak, az egyik római lándzsával az oldalába döfött, a sebből vér és víz folyt.

Egy József nevű tehetős ember elkérte Pilátustól Jézus testét. Levette a keresztről, tiszta gyolcsba tekerte, és egy sziklába vájt új sírboltba helyezte. A sírkamra bejáratáshoz egy óriási követ görgetett és elment. „Mária Magdolna és a másik Mária ott maradtak, leültek a sírral szemben.” Így ért véget Nagypéntek, Jézus halálának napja.

A római katolikus hagyományban a szentmise Nagypénteken elmarad, helyette igeliturgiát és szentáldozást tartanak a templomban.

A pap piros miseruhát visel, ezzel is jelképezve Jézus Krisztus vértanúságát, az oltárszekrény pedig üres a templomokban, jelezvén, hogy Krisztus nincs jelen.

Vatikánváros, 2016. március 25.
Ferenc pápa a földön fekve imádkozik nagypénteki igeliturgiáján a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2016. március 25-én. (MTI/EPA pool/Giorgio Onorati)
Ferenc pápa a földön fekve imádkozik nagypénteki igeliturgiáján a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2016. március 25-én
Fotó: Giorgio Onorati / EPA / MTI

Mi Nagypéntek üzenete a mai ember számára?

A Nagypénteknek a leglényegesebb üzenete egyrészt ma is ugyanaz, mint azóta mindig; bár ezen üzenet nyilvánvalóan eléggé sokrétű. A kereszténység az emberi történelemnek az egyik kulcspillanatát ismeri föl ehelyütt, amely a későbbi korszakoknak a művészetére, a bölcseletére és a teológiájára egyaránt kivételesen megtermékenyítő módon hatott.

Történelembölcseletileg ehelyütt a világtörténet mélypontjával állunk szemben, amely azonban hamarosan (a húsvéti örömben) a csúcspontba fordul. Ekkor válik nyilvánvalóvá, hogy Isten a lehető legteljesebb közösséget vállalja az emberrel: nem riad vissza még attól sem, hogy átélje az emberi haldoklást és magát a halált.

Az emberi szenvedést a végletekig megélő Isten – másrészt – minden korban, újra és újra a szenvedés értelemmel telítésének, és ekképpen a hatékony elviselésének is a kimeríthetetlen erőforrása. Isten osztozik az emberi sorsban, hogy ezáltal az ember is osztozhassék az isteni sorsban – fogalmaz a teológus.

Kiemelt kép: Fred de Noyelle / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.