Tudomány

A naptárt egy türelmetlen kisfiúnak köszönhetjük

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2017. 12. 10. 10:00

Adventkor a gyertyák színének is kiemelt szerepe van, Krisztus négyszer jön el, jövő héten pedig már a rózsaszín gyertyákat gyújtjuk.
Korábban a témában:

Az advent vagy ádvent szó annyit tesz, eljövetel, nevezik Úrjövetnek is. Ez utóbbi szó önmagában árulkodik róla, miről is van szó: advent első vasárnapja a karácsonyi ünnepkör, egyben az egyházi év kezdete. Előbbi egészen vízkeresztig, január 6-áig tart, amikor is a farsang időszakával a karácsonyi befelé fordulást, lelki elmélyülés helyét a hangos mulatság veszi át.

Advent alapgondolata a megtestesülésben közénk érkező Krisztus várása volt, a felkészülés időszaka, a december 25-ét megelőző négy vasárnapot és a köztük lévő 18-24 napot fedi le.

Nem lehet dátumhoz kötni, mindig a karácsony előtti negyedik, vagy elölről nézve: a november 30-ai Szent András naphoz legközelebbi vasárnapon kezdődik.

Vagyis november 27. és december 3. között bármikor, idén épp harmadikán, vagyis a lehető legkésőbbi időpontban.

Krisztus négyszer jön el

Az akkor még egységes keresztény egyház az V. században fogadta be mai, négy vasárnapos formájában, és eleinte heti háromnapos böjttel volt összekötve. A XVI. században XIV. Kelemen pápa az adventi szerdákra és péntekekre rendelt böjtöt, szombatokra pedig önmegtartóztatást.

A középkorban Krisztus várása mellett a négy vasárnap további jelentéstartalommal, az Úr négy eljövetelével bővült:

  • először a megtestesülésben,
  • másodszor a kegyelemben,
  • harmadszor halálunkban,
  • negyedszer az ítéletkor jön el.

Advent kiemelkedő napja a harmadik vasárnap, az időszak második felének kezdete, és a közeledő karácsony miatt alaphangja az öröm. Ezt fejezi ki az ilyenkor meggyújtott gyertya színe is, a rózsaszín.

A koszorú

Ma már a koszorú és a rajta elhelyezett négy gyertya advent legismertebb szimbóluma, a szokás 1840-ig nyúlik vissza. Ebben az évben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész imatermében felfüggesztett egy szekérkereket, 23 gyertyát helyezett rá, és advent kezdetétől minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

A falakat pedig fenyőgallyakkal díszítette. Később a fenyőágak koszorúvá alakítva már csak “utánozták” a kereket, és a gyertyák száma is négyre csökkent, de színük is fontos: lila, lila, rózsaszín, lila.

A színek a katolikus liturgiából származnak: a lila a böjt és a bűnbánat színe, a rózsaszín az örömé.

A naptár

Az ugyancsak közismert és népszerű adventi naptár készítése is a XIX. századba nyúlik vissza, a ma használt verzió a XX. század elején született meg. A karácsonyt várva eleinte december első napjától naponta egy vallási témájú kis képet szúrtak a falra, krétával húztak vonalakat a padlóra jelezve az időmúlását.

De egy kisfiú, az 1881-ben született Gerhard Lang annyira türelmetlen volt, hogy nem kötötte le a képek akasztgatása, ezért édesanyja új ötlettel állt elő. Egy kartonlapra 24 ajtót vágott, mögé egy másikra ugyanennyi cukorkát ragasztott: a kisfiú minden nap kinyithatott egyet. Amikor pedig Gerhard felnőtt, piacra dobta anyja ötletét.

Magyarországon 1z 1611-es nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától Vízkeresztig püspöki engedélytől tette függővé a házasságkötést, ezért ebben az időszakban lakodalmat, táncmulatságot nem tartottak. Nem is lett volna illő, hiszen a karácsony várása tényleg a befelé fordulásról, a lelkiekről szólt.

Boszorkányok bújnak az ólakba

A nép számára az adventi időszak kezdetét harangszó és gyermekek kántálása jelezte. Utóbbi egy köszöntő szokás volt a karácsonyi ünnepkörben, a kicsik az ablakok alatt énekszóval, csengetéssel ébresztgették a lakókat, nehogy lekéssék a hajnali misét. Természetesen többféle hiedelem is tartozott az adventhez.

Erdélyben például úgy vélték, az adventi hajnali mise alatt a harangszó elől a boszorkányok házakba, ólakba húzódnak állati alakban, hogy később kárt okozzanak. A mise idejére tehát minden ajtót, ablakot, és persze az ólakat gondosan bezártak.

Volt, ahol az első hajnali misére hívó harang köteléből az eladósorban lévő lányok szakítottak három kis darabot: pántlikájukban viselték ezeket farsangig, hogy az akkori mulatságokban sok kérőjük legyen.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.