Felvirradt március első napja, ami csak egyet jelenthet: itt a tavasz. Aztán az ablakon kinézve legyintünk, dehogy van itt, a tájat hó borítja, a hőmérséklet az ország nagy részén bőven fagypont alatt.
Az időjáráson nem kérhetjük számon, hogy ismerje, sőt kövesse is a mi naptárunkat, ám a tavasz ember alkotta definícióján el lehet gondolkodni. És ekkor válik megválaszolhatatlan kérdéssé az, mi is a tavasz kezdőnapja.
Meteorológia: utólag
Először is, mit nevezünk tavasznak? Mindenki mást, de a laikus tömeg nyilvánvalóan az időjárással köti össze, pontosabban ha a hőmérséklet délutáni maximuma néhány helyen már megközelíti a 20 Celsius-fokot, és három-négy napig gyakran látjuk a Napot is.
Ráadásul épp egy hatalmas változás, a globális felmelegedés idejét éljük, ami erősen átírja majd a meghatározásokat. Azért nem alapjaiban, mert a mérsékelt éghajlati övön még a legpesszimistább előrejelzések szerint is legfeljebb lerövidülnek az átmeneti évszakok, más fogalmaink lesznek a télről, de egyetlen évszak sem fog eltűnni.
Naptár: talán nincs is tavasz
A meteorológia tehát nem segít, és mint láthatjuk, a naptár sem. Utóbbi mindössze annyit tesz, hogy a négy évszakra általában jellemző időjárás alapján négy azonos időtartamú egységre bontja az évet. E szerint a tavasz valóban március 1-jén kezdődik és június 1-jéig tart, ezt nevezik sokan meteorológiai tavasznak.
Látjuk, mennyire esetleges, ezért itt hivatkozunk egy korábbi cikkünkre, ahol Mika János professzor, éghajlatkutató azt vetette fel, az időjárás változékonysága miatt helyesebb lenne hat évszakról beszélni:
- Január és február: az év során mért a legalacsonyabb hőmérsékletek és a legkevesebb csapadék.
- Március és április: változékony, szeszélyes hónapok, egyfajta átmenetet képeznek.
- Május és június: általában ilyenkor hull a legtöbb csapadék.
- Július és augusztus: az év két legmelegebb hónapja.
- Szeptember és október: ismét az átmenet köztük a kapocs.
- November és december: az év második legcsapadékosabb időszaka.
Fotó: Thinkstock
Csillagászat: ebben a másodpercben
Ha a csillagászathoz fordulunk, a tavaszkezdet másodpercre pontos definícióját kapjuk.
Miért? Mert Földünk ekkor halad át az úgynevezett tavaszponton. Képzeljünk el egy gömböt, aminek középpontját bolygónk alkotja, ezt nevezzük éggömbnek. A földi egyenlítőt az éggömbre tágítva pedig kapunk egy jókora kört, az égi egyenlítőt. Tőlünk nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört, ez az ekliptika. Az ekliptika pedig két helyen metszi az égi egyenlítőt, az egyik a tavaszpont, a másik az őszpont.
Fotó: Thinkstock
A csillagászati tavasz kezdőpontja pedig az a pillanat, amikor a Nap látszólagos égi útján áthalad a tavaszponton. Ez a tavaszi napéjegyenlőség ideje, ezen a napon az egész bolygón egyenlő hosszúságú, 12-12 óra a sötét és világos periódus időtartama.
Konklúziót nem igazán tudunk megfogalmazni. Jön már a tavasz ez biztos, fél lábbal itt is van, hiszen hosszabbodnak a nappalok, a meteorológusok szerint csütörtöktől felmelegedés kezdődik, de hogy mikor is toppan be az ajtón 2018-ban, azt minden valószínűséggel csak utólag fogjuk tudni megmondani.
Kiemelt kép: Thinkstock
