Belföld

Megbukott, de vajon véget ért-e Orbán kora? – Török Gábor és Zárug Péter Farkas könyvbemutatóján jártunk

Horváth Júlia / 24.hu
Zárug Péter Farkas, Csizmadia Ervin és Török Gábor az Orbán kora című kötet bemutatóján 2026. május 12-én.
Horváth Júlia / 24.hu
Zárug Péter Farkas, Csizmadia Ervin és Török Gábor az Orbán kora című kötet bemutatóján 2026. május 12-én.
Orbán Viktor ugyan megbukott, de továbbra is velünk maradhat az a felépítmény, melyet abszolút köztársaságként emlegetnek Török Gábor és Zárug Péter Farkas politológusok frissen megjelent, Orbán kora című közös könyvükben. Ebben új megközelítésből, a jelenből visszatekintve, Orbán Viktor politikai karrierjének tükrében vizsgálják meg, hogyan alakult ki ez a fajta sajátos államberendezkedés, illetve ez miért lehetőség és egyben veszély is az új kormány számára.

Három politológus, valamint Orbán Viktor spártai harci sisakban – ez a látvány fogadta a kedd este a Fonóba betérő érdeklődőt. Az elsőre meglepő antik analógia az Orbán kora – vázlat egy abszolút köztársaságról című könyv borítóját és az ezt ábrázoló plakátot díszítette, mely előtt Zárug Péter Farkas és Török Gábor politológusok, a könyv szerzői és Csizmadia Ervin politológus, a könyv lektora beszélgettek a termet megtöltő közönség előtt. A szerzőpáros azért írt könyvet, hogy közelebbről vegyék szemügyre: milyen is az az állam, ami Orbán Viktor politikája nyomán 2026-ra létrejött Magyarországon. A könyv azonban nem egy újabb rendszertipológiai kísérlet – szemben a lapunkban nemrég közölt írással, melyben Körösényi András és Kováts Eszter plebiszciter vezérdemokráciaként illették az Orbán-rezsimet, amelyet 2018-ban Filippov Gábor politológus még hibrid rendszerként azonosított, de a demokrácia-diktatúra skálán is sokan sokféleképpen elhelyezték már a nemrég magunk mögött hagyott időszakot.

Horváth Júlia / 24.hu

„Csak történetileg érthető meg”

Az idő múlása miatt szükségessé vált, hogy másfajta megközelítést alkalmazzunk. Mi onnan indultunk ki, hogy nézzük meg, milyen állam jött létre 2026-ra Magyarországon – sok tervezettség, tanulás és véletlen együttállás eredményeképpen

– magyarázta Zárug Péter Farkas.

Ez egy vázlat – hangsúlyozta Török Gábor, hozzátéve: nem egy statikus rendszerleírást, hanem a rendszer felépülésének folyamatát szerették volna leírni, konkrétumokból kiindulva. Mégpedig azért, mert

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik