Három politológus, valamint Orbán Viktor spártai harci sisakban – ez a látvány fogadta a kedd este a budai Fonóba betérő érdeklődőt. Az elsőre meglepő antik analógia az Orbán kora – vázlat egy abszolút köztársaságról című könyv borítóját és az ezt ábrázoló plakátot díszítette, mely előtt Zárug Péter Farkas és Török Gábor politológus, a könyv szerzői és Csizmadia Ervin, a könyv lektora beszélgettek a termet megtöltő közönség előtt. A szerzőpáros azért írt könyvet, hogy közelebbről vegyék szemügyre: milyen is az az állam, ami Orbán Viktor politikája nyomán 2026-ra létrejött Magyarországon. A könyv azonban
– szemben a lapunkban nemrég közölt írással, amelyben Körösényi András és Kováts Eszter plebiszciter vezérdemokráciaként illették az Orbán-rezsimet, amelyet 2018-ban Filippov Gábor politológus hibrid rendszerként azonosított, de a demokrácia-diktatúra skálán is sokan sokféleképpen elhelyezték már a nemrég magunk mögött hagyott időszakot.
„Csak történetileg érthető meg”
Az idő múlása miatt szükségessé vált, hogy másfajta megközelítést alkalmazzunk. Mi onnan indultunk ki, hogy nézzük meg, milyen állam jött létre 2026-ra Magyarországon – sok tervezettség, tanulás és véletlen együttállás eredményeképpen
– magyarázta Zárug Péter Farkas.
Ez egy vázlat – hangsúlyozta Török Gábor, hozzátéve: nem egy statikus rendszerleírást, hanem a rendszer felépülésének folyamatát szerették volna leírni, konkrétumokból kiindulva. Mégpedig azért, mert
sokan adottságként fogják fel azt a politikai helyzetet, amiben egy szereplő van. Pedig a modern korban a politikusok már nem beleszületnek a hatalomba, hanem egy hosszú utat járnak be, mire oda kerülnek. A történelmet emberek csinálják, sok-sok más ember ellenakaratával szemben, sok más tényező függvényében. Ebből lett ez a valami, amit csak történetileg lehet megérteni, nem modellalkotással és a modellek konkrét helyzetekre való alkalmazásával.
