Tudomány

Tudományos áttörés: az univerzum legelső csillagainak jelét foghatták

24.hu
24.hu

2018. 03. 01. 09:55

Kutatók egy csoportja hatalmas áttörést érhetett el. A szakértők szerint sikerült észlelniük az univerzum néhány legelső csillagától származó jelet. A felfedezés rengeteget segíthet a korai világegyetem alaposabb megértésében.
Korábban a témában:

A jelet olyan hidrogéngáz bocsátotta ki, amely csillagászati szempontból nem sokkal, csupán 180 millió évvel az ősrobbanás után létezhetett – számol be az IFLScience. Maga az ősrobbanás mintegy 13,8 milliárd éve történt, a gáz pedig a csillagok legkorábbi generációjának nyoma lehet.

Judd D. Bowman, az Arizonai Állami Egyetem munkatársa által vezetett csapat a Nature folyóiratban számolt be eredményeiről. A szakértők 12 évnyi kutatás adatait foglalták össze.

Ennek az apró jelnek az érzékelése új ablakot nyitott a korai univerzumra

– mondta Bowman. A szakértő hozzátette, a távcsövekkel lehetetlen megfigyelni az ilyen távoli objektumokat, a rádióhullámok elemzésével azonban sikerült a nyomukra bukkanni.

Nagyjából 400 ezer évvel az ősrobbanás után a világegyetemben sem csillagok, sem galaxisok nem voltak még. A következő 100 millió év során azonban a gravitáció összehúzta a gáztömegeket, és megjelentek az első csillagok. Ezzel lezárult a sötétség kora, és megkezdődött a reionizáció időszaka.

Az eddig teleszkópokkal talált legidősebb égitestek az ősrobbanás után 300 millió évvel alakultak ki.

Bár Bowmanéknek nem sikerült megpillantaniuk az ősi csillagokat, a jel így is közvetlen bizonyíték az érintett objektumok létezésére.

Az észlelés alapján a kutatók viszonylag kevés konkrétumot tudtak megállapítani a korai csillagokról. A csapat azonban bízik benne, hogy később vizsgálatukra támaszkodva többet is kideríthetnek az égitestekről.

A szakértők úgy vélik, hogy az ősi csillagok óriásiak voltak, és szinte teljes egészében hidrogénből épültek fel. Az objektumok élettartama rendkívül rövid volt, a bennük zajló fúzió miatt viszont számos olyan nehéz elemet hoztak létre, melyekből később megszülethettek a bolygók.

A csillagászok régóta keresik ezen égitestek nyomait. Az új bizonyítékot a csapat egy kis földi antenna, az EDGES (Experiment to Detect the Global EoR Signature) segítségével gyűjtötte. A szerkezetet Nyugat-Ausztrália egyik eldugott sivatagi régiójában állították fel, ahol nem zavarhatják meg a földi rádiójelek. Az EDGES-t kifejezetten arra tervezték, hogy képes legyen fogni a reionizáció korszakából származó jeleket.

EDGES (kép: CSIRO Australia)

A kutatók úgy vélik, hogy amikor az első csillagok kialakultak, olyan UV-sugárzást bocsátottak ki, amely megváltoztatta az őket körülvevő hidrogénfelhőket. A gáz aztán egyedi frekvencián adta tovább a sugárzást.

Raul Monsalve, a Boulderi Coloradói Egyetem munkatársa szerint a csapatnak olyan jelet sikerült fognia, amely az ősrobbanás után 180 millió évvel keletkezett. Meglepő módon az észlelt sugárzás kétszer erősebb volt a vártnál. Egy második, Rennan Barkana vezető szerzősége alatt megjelent tanulmányban a szakértők azt írják, ennek hátterében a sötét anyaggal történő interakció állhat.

Nem valószínű, hogy belátható időn belül találni fognak ennél ősibb csillagokra utaló nyomokat. Éppen ezért az új adatok különösen értékesek.

(Kiemelt kép: N.R.Fuller, National Science Foundation)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.