Tudomány

Tudományos áttörés: az univerzum legelső csillagainak jelét foghatták

24.hu
24.hu

2018. 03. 01. 09:55

Kutatók egy csoportja hatalmas áttörést érhetett el. A szakértők szerint sikerült észlelniük az univerzum néhány legelső csillagától származó jelet. A felfedezés rengeteget segíthet a korai világegyetem alaposabb megértésében.
Korábban a témában:

A jelet olyan hidrogéngáz bocsátotta ki, amely csillagászati szempontból nem sokkal, csupán 180 millió évvel az ősrobbanás után létezhetett – számol be az IFLScience. Maga az ősrobbanás mintegy 13,8 milliárd éve történt, a gáz pedig a csillagok legkorábbi generációjának nyoma lehet.

Judd D. Bowman, az Arizonai Állami Egyetem munkatársa által vezetett csapat a Nature folyóiratban számolt be eredményeiről. A szakértők 12 évnyi kutatás adatait foglalták össze.

Ennek az apró jelnek az érzékelése új ablakot nyitott a korai univerzumra

– mondta Bowman. A szakértő hozzátette, a távcsövekkel lehetetlen megfigyelni az ilyen távoli objektumokat, a rádióhullámok elemzésével azonban sikerült a nyomukra bukkanni.

Nagyjából 400 ezer évvel az ősrobbanás után a világegyetemben sem csillagok, sem galaxisok nem voltak még. A következő 100 millió év során azonban a gravitáció összehúzta a gáztömegeket, és megjelentek az első csillagok. Ezzel lezárult a sötétség kora, és megkezdődött a reionizáció időszaka.

Az eddig teleszkópokkal talált legidősebb égitestek az ősrobbanás után 300 millió évvel alakultak ki.

Bár Bowmanéknek nem sikerült megpillantaniuk az ősi csillagokat, a jel így is közvetlen bizonyíték az érintett objektumok létezésére.

Az észlelés alapján a kutatók viszonylag kevés konkrétumot tudtak megállapítani a korai csillagokról. A csapat azonban bízik benne, hogy később vizsgálatukra támaszkodva többet is kideríthetnek az égitestekről.

A szakértők úgy vélik, hogy az ősi csillagok óriásiak voltak, és szinte teljes egészében hidrogénből épültek fel. Az objektumok élettartama rendkívül rövid volt, a bennük zajló fúzió miatt viszont számos olyan nehéz elemet hoztak létre, melyekből később megszülethettek a bolygók.

A csillagászok régóta keresik ezen égitestek nyomait. Az új bizonyítékot a csapat egy kis földi antenna, az EDGES (Experiment to Detect the Global EoR Signature) segítségével gyűjtötte. A szerkezetet Nyugat-Ausztrália egyik eldugott sivatagi régiójában állították fel, ahol nem zavarhatják meg a földi rádiójelek. Az EDGES-t kifejezetten arra tervezték, hogy képes legyen fogni a reionizáció korszakából származó jeleket.

EDGES (kép: CSIRO Australia)

A kutatók úgy vélik, hogy amikor az első csillagok kialakultak, olyan UV-sugárzást bocsátottak ki, amely megváltoztatta az őket körülvevő hidrogénfelhőket. A gáz aztán egyedi frekvencián adta tovább a sugárzást.

Raul Monsalve, a Boulderi Coloradói Egyetem munkatársa szerint a csapatnak olyan jelet sikerült fognia, amely az ősrobbanás után 180 millió évvel keletkezett. Meglepő módon az észlelt sugárzás kétszer erősebb volt a vártnál. Egy második, Rennan Barkana vezető szerzősége alatt megjelent tanulmányban a szakértők azt írják, ennek hátterében a sötét anyaggal történő interakció állhat.

Nem valószínű, hogy belátható időn belül találni fognak ennél ősibb csillagokra utaló nyomokat. Éppen ezért az új adatok különösen értékesek.

(Kiemelt kép: N.R.Fuller, National Science Foundation)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

A anti-Brexit demonstrator dressed in a Union Flag suit and waving an EU flag stands on the road outside the Houses of Parliament in central London on March 29, 2018. - The one-year countdown to Britain's exit from the European Union began on March 29, 2018 with Prime Minister Theresa May touring the UK shore up support for the government's Brexit strategy. (Photo by Daniel LEAL-OLIVAS / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.