Tudomány
New York, 2016. április 12.
Stephen Hawking brit elméleti fizikus, csillagász a Jurij Milner orosz milliárdossal közös tudományos kezdeményezésüket, a Breakthrough Starshot-ot népszerűsítő sajtótájékoztatón a New York-i One World Trade Centerben 2016. április 12-én. Milner 100 millió dollárt ajánlott fel arra, hogy civilizált életformát leljenek fel az univerzumban, a fizikusnak tanult orosz milliárdos a feladathoz maga választott ki tudósokat, az egyikük Hawking. (MTI/EPA/Jason Szenes)

A világegyetem végéről írt Stephen Hawking utolsó tanulmányában

24.hu
24.hu

2018. 03. 19. 08:23

A neves fizikus két héttel a halála előtt olyan tanulmányt nyújtott be, melyben megjósolta a világvégét, és leírta, hogy a tudósok miként találhatnak bizonyítékokat más univerzumok létezésére.
Korábban a témában:

Stephen Hawking még a halálát megelőző időszakban sem hagyta abba a munkát – írja a MetroThomas Hertog, a Leuveni Katolikus Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint kollégája Nobel-díjat kaphatott volna legújabb kutatásáért.

Az új tanulmány egy olyan kérdéssel foglalkozott, amely 35 éve tartotta lázban a tudóst. 1983-ban Hawking James Hartle fizikussal kidolgozta az univerzum határ-feltételét, mely szerint az ősrobbanás előtt nem létezett semmi. Az elmélet ugyanakkor azt is feltételezi, hogy több ősrobbanás is volt, melyek több világegyetemet is létrehoztak.

Az új tanulmányban Hawking és Hertog azt mutatta be, hogy miként azonosíthatóak más univerzumok nyomai.

A szerzők emellett azt is leírták, hogy a csillagok energiájának elfogyása miatt miként sötétedhetnek el az egyes világegyetemek.

A tanulmány megosztotta a szakmát: voltak, akik nem ismerték el a jelentőségét, más szakértők azonban azt mondták, efféle tanulmányra van szüksége a kozmológiának.

Carlos Fenk, a Durhami Egyetem kutatója szerint korábban nem létezett módszer más univerzumok vizsgálatára. A szakértő szerint Hawking azt feltételezte, hogy a többi világegyetem nyomot hagyott az univerzumunkban jelen lévő háttérsugárzáson, a jelek pedig megfelelő műszerrel mérhetőek.

Amennyiben tényleg sikerülne más világegyetemek nyomaira bukkanni, az az utóbbi idők legnagyobb tudományos áttörése lehetne.

(Kiemelt kép: MTI/EPA/Jason Szenes)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.