Tudomány

Új földtörténeti korba léptünk

24.hu
24.hu

2018. 02. 21. 12:21

A „korszakváltás” valójában már a XX. század második felében megtörtént, a tudósok a határ kijelölésével voltak gondban.
Korábban a témában:

Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború után indult, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű növekedése – olvashatjuk a Múlt-kor.hu-n.

Szimbolizálja az atomkorszakot

A tudósok régóta keresik azt a mérföldkövet, ami az új korszak kezdetét jelzi, a megoldási javaslattal most . Chris Turney, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósa és kollégái álltak elő: a Campbell-szigeti magányos szitka luc évgyűrűinek kémiája kitűnően mutatja a korszakváltást.

Komoly jelöltünk ez a fa a korszakkezdő szerepre. Olyasvalaminek kell lennie, amely a globális hatást érzékelteti. Az északi félteke élővilágában található lenyomatok az emberi tevékenység minden fontosabb állomását jelzik. Ez a fenyőfa viszont azt szimbolizálja, milyen messzire hat az emberi tevékenység, hogy még ez a minden településtől távol eső fenyő is viseli a nyomát

– mondta Turney.

A kutatók megvizsgálták a fenyő évgyűrűinek kémiai jellemzőit és azt találták, hogy a C14 izotóp mennyisége hirtelen megnövekszik az 1965-ös év második felét képviselő évgyűrűben. Ez a hidegháborús atomkísérletek kétségtelen jele, ugyanis a nukleáris tesztek megkétszerezték a légköri radiokarbon mennyiségét. A radiokarbont a fa szén-dioxidként, fotoszintézissel építette a szervezetébe.

Ember ültette

Az évgyűrű ugyan későbbi, mint a légköri nukleáris kísérletek 1963-as tilalma, ám jól mutatja, hogy a korábbi robbantások maradványai az egész bolygót szennyezték és még a bioszférába is beépültek.

Ha az antropocén kezdő eseménye az úgynevezett nagy akceleráció, akkor ez a fa hordozza a tökéletes lenyomatot. Még izgalmasabb, hogy ezt a szitka lucot is az ember ültette oda, ahol magától nem nőtt volna, ettől lett olyan erőteljes emléke annak, amit a Földdel tettünk

– magyarázta Mark Maslin, a kutatás brit résztvevője.

A szitka luc ugyanis nem honos az Új-Zéland déli csücskétől mintegy 600 kilométerre fekvő Campbell-szigeten, természetes élőhelye északabbra van. Ezt a példányt 1905 körül ültették el, legközelebbi „társa” 200 kilométerre északnyugatra, az Auckland-szigeteken áll.

(ARCHIVES SNARK / PHOTO12)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.