Általános iskolában megtanultuk, hogy az égésnek három feltétele van: éghető anyag, gyulladási hőmérséklet és oxigén. Utóbbi elégtelen mennyisége áll a nagyon gyakori, akár halálos háztartási baleset, a szén-monoxid-mérgezés hátterében. Hogyan keletkezik a „csendes gyilkos”, mit okoz a tüdőbe – onnan a vérbe – kerülve, hogyan védekezhetünk ellene, melyik riasztóberendezést válasszuk? Ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg szakemberek segítségével.
Már csak azért is érdemes az elejéről kezdeni, mert áll a régiek bölcsessége: ismerd meg ellenséged, hogy könnyebben legyőzhesd.
A lényeg az oxigén
Kis mennyiségű szén-monoxid keletkezése az égés során teljesen normális, a baj akkor kezdődik, amikor a tökéletes égéshez már kevés a környezetben található oxigén, de még van annyi, hogy a folyamatot életben tartsa. Ez a tökéletlen égés, és otthoni körülmények között két okból jöhet létre:
- a helyiség „túl jó” szigetelése miatt elfogy az oxigén, égéstermékként szén-dioxid (CO2) helyett egyre több szén-monoxid (CO) jön létre;
- a kémény eltömődött, rosszul szelel, a visszaáramló égéstermékből szén-monoxid keletkezik, ami rosszul záródó, repedt kályhából vagy kandallók, vízmelegítők, konvektorok nyílt égésteréből keveredik a szoba levegőjével
– magyarázza a 24.hu-nak Hajdu Márton tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, aki egy nagyon egyszerű, ám annál szemléletesebb példával írja le, mi is történik.
Két ember ül egy hermetikusan lezárt szobában. Egyre fogy az oxigén, mind rosszabbul érzik magukat, és ha maradnak elájulnak, végül megfulladnak. Ugyanez játszódik le hasonló végeredménnyel akkor is, ha az egyik ember helyére a tüzet (tüzelő-fűtő berendezés, vízmelegítő, stb.) tesszük, csakhogy van egy óriási különbség. Amikor a tűz az oxigénhiány miatt elkezd „rosszul lenni”, a korábbi égéstermékeket égeti el újra és így mind több és több halálos szén-monoxidot termel.
Percek alatt baj lehet
Miért? Fürdők esetében alapvető elvárás a meleg és a jó szigetelés: senki nem akar hidegbe kilépni a zuhany alól, ezért feltekerjük a lángot, betömjük az ajtó szellőzőit és magasabb fokozatra kapcsoljuk a páraelszívót is. Ezek a lépések együttesen akadályozzák a szellőzést, ami az oxigén szintjének veszélyes mértékű csökkenéséhez vezet.
Fenti körülmények között egy átlagosnak nevezhető 25 légköbméteres, szellőzetlen fürdőt percek alatt megtölthet szén-monoxiddal az átfolyós vízmelegítő vagy a tüzelő-fűtő berendezés
– mondja Hajdu Márton.
- A két ökölszabály tehát együtt és külön-külön is, ami minden helyiségre vonatkozik:
- az égés folyamatának helyt adó szoba, helyiség megfelelő szellőzése;
a kifogástalanul működő berendezés és a hozzá csatlakozó karbantartott kémény.
Csendben megfojtja az embert
Színtelen és szagtalan gázról van szó, jelenlétére csak a tünetekből következtethetünk, de azt is csak akkor, ha ébren vagyunk. Akit álmában ér a mérgezés nem riad fel, külső segítség nélkül nagy eséllyel nem éli meg a reggelt: kis szén-monoxid-koncentráció hosszabb időn keresztül éppoly végzetes, mint rövid távon nagy mennyiség. Nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak.
Dr. Békássy Szabolcs háziorvost, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapító tagját arról kérdeztük: mi történik, miután belélegeztük a gázt?
Az emberi szervezet számára létfontosságú oxigén a vörösvérsejtek hemoglobinjára tapadva jut el az izmokhoz, a szervekhez. A CO ezt akadályozza, pontosabban megszünteti a vér oxigénszállító kapacitását.
A szén-monoxidot orvosilag kémiai hatású fojtógáznak nevezik, mert 300-szor jobban tapad a hemoglobinhoz, mint az oxigén, szó szerint leszorítja róla. Az így létrejött, úgynevezett karboxi-hemoglobin nem szállít oxigént, a CO tehát úgy öl, hogy oxigén hiányt idéz elő a szervezetben
– ismerteti röviden az orvos.
40 százalék fölött már esélytelen
Már nagyon kis mennyiségben, a vérben mért egy százalékos koncentrációban is panaszokat okozhat, de erről később. A baj két százalék fölött kezdődik, a tünetek a mérgezés súlyának függvényében egyre komolyabb mértékben vonultatják fel a központi idegrendszer zavarainak teljes palettáját, illetve bizonyos szív- és érrendszeri panaszokat.
A mérgezésnek nincsenek definíció szerint megfogalmazható fokozatai, a szervezet általános fizikai, egészségi állapota, ellenálló-képessége függvényében reagál a belélegzett gázra.
A szerteágazó tünetek a vér körülbelül két százalékos karboxi-hemoglobin-koncentrációjától jelentkeznek egyre erőteljesebben, és valahol 30-40 százaléknál van az a határ, amikor a szervezet rövid távon még képes elegendő oxigénnel ellátni a létfontosságú szerveket
– mondja Békássy Szabolcs.
A beteg állapota nagyon gyorsan romlik, a tünetekre azonnal reagálni kell. Jellemzően valaki vagy minden következmény nélkül túléli a szén-monoxid-mérgezést, vagy belehal. A maradandó károsodás igen ritka, ám ha mégis, az elsősorban a központi idegrendszert és a szívet érinti.
Milyen CO-jelzőt és hova?
Itt adjuk vissza a szót Hajdu Mártonnak, és jöjjenek a megelőzés alappillérei:
- rendszeresen ellenőriztesse a kéményeket szakemberrel;
- évente egyszer ellenőriztesse a hőtermelő eszközöket (kandalló, kályha, kazán, vízmelegítő stb.) szakemberrel;
- biztosítsa minden helyiség megfelelő légcseréjét, magyarán a szellőzőket lezárni, szellőzőlyukakat betömni ajtón, ablakon és falon is tilos;
- minden szobába, helyiségbe helyezzen megbízható szén-monoxidérzékelő készüléket, ahol hőtermelő eszköz van,
- figyeljen az apró jelekre (rendszeres rosszullét, gyakorivá váló kisebb meghibásodások).
Első kettőt szakemberre kell bízni, a harmadik egészen egyértelmű, de a vége némi magyarázatot követel.
No, és melyek a megbízható készülékek? A döntést meghatározhatja a katasztrófavédelem honlapján közzétett lista arról, a hatósági tesztek során mely modellek működtek megbízhatóan, és melyek nem.
Az állat is elpusztul, nem jelez
Ami az „apró jeleket” illeti tévhit, hogy a tengerimalac, a papagáj, a kutya, a macska vagy bármilyen más háziállat képes lenne jelezni a szén-monoxidot:
A gáz számukra is színtelen, szagtalan és mérgező. Legfeljebb az lehet jelzésértékű, hogy kisebb testméretük lévén előbb produkálják a tüneteket vagy elpusztulnak
– fogalmaz a tűzoltó alezredes.
Lényeges viszont, hogy ha hazatérve, a fűtést feltekerve, fürdés közben enyhe fejfájást, szédülést, gyengeséget érzünk, kezdjünk el gyanakodni a szén-monoxidra. Általános jelek ezek, okozhatja fáradtság, dehidratáltság vagy bármi más is, de a CO említett, egy százalék körüli jelenléte is a vérben. Ha tehát a gyenge tünetek rendre fenti szituációban jelentkeznek, érdemes átvizsgáltatni a rendszert.
Egyre jobban figyelünk
Végezetül a statisztikákban találunk pozitív kicsengést is. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2012-ben indított kampányt a mérgezések megelőzésére. Ennek eredményeként egyre többen használnak szén-monoxid-érzékelőt, így egyre pontosabb képet kapunk a veszély tényleges mértékéről. Ezt támasztja alá, hogy egyre több bejelentést – évi átlag 5-600 – kapnak a tűzoltók, miközben a mérgezések száma csökkenő tendenciát mutat. Az igazán örömteli, hogy öt éve az érintett háztartások 17, míg ma már több, mint 60 százaléka szerezte be megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelőt.
Azt is egyre többen tudják, mi a teendő a tünetek megjelenésekor, de még egyszer, sorrendben:
- mindenkit kimenteni a szabad levegőre;
- mentőt és a tűzoltót hívni;
- leállítani a mérgezés potenciális forrását adó berendezéseket;
- kiszellőztetni a helyiségeket.
Kiemelt kép: MTI/Vajda János
