A Sherbrooke-i Egyetem munkatársai elektronsugarak és jégrétegek segítségével szimulálták a világűr környezetét – számol be a Science Daily.
A különböző vegyületekből álló jegek igen gyakoriak az űrben. A fagyott szemcsék a csillagközi űr molekulafelhőiben, illetve rétegeket képezve a Naprendszer aszteroidáin, üstökösein és holdjain is megtalálhatóak.
A világűrben előforduló jeges felszíneket különböző típusú sugárzások érhetik. A korábbi kísérletek már felmérték, hogy az ultraibolya és egyéb sugárzások hatására milyen reakciók indulhatnak be a fagyott felületekben, az új kutatásban azonban egy eddig nem vizsgált tényező, a másodlagos elektronok szerepét elemezték. A szakértők az elektronsugarakat oxigént és metánt tartalmazó jégrétegekre irányították.
Másodlagos elektronok akkor keletkeznek, amikor nagy energiájú sugárzás, például röntgensugárzás lép interakcióba az anyaggal. Bár a szekunder elektronok energiája viszonylag alacsony, így is képesek további reakciókat előidézni.
A csapat ráadásul metanolra, ecetsavra és formaldehidre utaló nyomokra is bukkant a mintákban.
A szakértők úgy vélik, hogy vizsgálatuk újabb érv amellett, hogy az élet építőelemei az űrben található jeges felületeken is megjelenhetnek. Az elmélet bizonyítására természetesen újabb kutatásokra lesz szükség.
(Kiemelt kép: Thinkstock)