Tudomány
This artist’s impression shows an imagined view from the surface one of the three planets orbiting an ultracool dwarf star just 40 light-years from Earth that were discovered using the TRAPPIST telescope at ESO’s La Silla Observatory. These worlds have sizes and temperatures similar to those of Venus and Earth and are the best targets found so far for the search for life outside the Solar System. They are the first planets ever discovered around such a tiny and dim star. In this view one of the inner planets is seen in transit across the disc of its tiny and dim parent star.

Ha van is élet a közeli bolygókon, képtelenek leszünk megtalálni

24.hu
24.hu

2017. 12. 03. 07:45

Egy új kutatás szerint sokkal nehezebb lesz azonosítani a Naprendszeren kívüli életet, mint eddig hittük.
Korábban a témában:

A szakértők olyan mechanizmust fedeztek fel, amely jelentősen megnehezítheti az idegen élet felfedezését.

Az új generációs eszközökkel – például a James Webb űrtávcsővel – tanulmányozni tudják majd az exobolygók atmoszféráját, így megtalálhatják az élet biológiai nyomait. Sok égitestet viszont még az új teleszkópokkal is kifejezetten nehéz lesz megfigyelni.

A galaxisban, valamint a Nap környékén a leggyakoribb csillagok a vörös törpék. Éppen ezért, ha a közelünkben akarunk idegen életre bukkanni, többségében ilyen objektumok rendszereit kell vizsgálnunk. Már napjainkban is vannak jó jelöltjeink, gondoljunk csak a Proxima Centauri b-re, vagy a TRAPPIST-1 bolygóira.

Mivel a vörös törpék kevést fényt adnak, a körülöttük található objektumoknak igen közel kell keringeniük csillagukhoz, hogy kellően felmelegedjenek. Ilyen közelségben viszont a legtöbb égitest kötött tengelyforgásúvá válik, azaz mozgása közben mindig egyazon oldalát mutatja a csillaga felé.

Az élet nagy valószínűséggel a vörös törpék rendszerében csak egy nagyon szűk régióban alakulhat ki, elég közel ahhoz, hogy az adott bolygó fényt kapjon, de kellően távol, nehogy túlmelegedjen. Ludmila Carone, a Max Plank Intézet munkatársa éveket töltött azzal, hogy modellt készítsen a kötött tengelyforgású objektumok légkörvizsgálatához.

Napjainkban komoly szakmai vita folyik arról, hogy a vörös törpék környékén kialakulhat-e egyáltalán az élet.

Carone elemzése során arra jutott: ha ezeken az exobolygókon meg is jelentek valamiféle létformák, mai technológiánkkal esélytelen, hogy megtaláljuk őket.

Sok tudós úgy véli, hogy az égitestek atmoszférájának tanulmányozásával, illetve a biológiai nyomok felfedezésével következtetni lehet majd az élet jelenlétére. A kutatók szerint a kimondottan reaktív ózon vizsgálata kifejezetten jó eszköz, ennek jelenléte ugyanis azt mutatja, hogy valamilyen források – például mikroorganizmusok – pótolják a gyorsan átalakuló gázt.

Carone új tanulmányában azonban azt írja, nem lesz könnyű feladat az ózon azonosítása a kötött tengelyforgású égitesteken. Az efféle bolygókon ugyanis a két oldal közti állandó hőmérsékletkülönbség miatt rendkívül erős szelek alakulnak ki. A szakértő több ismert vörös törpe körül keringő objektum, így a Proxima Centauri b, a TRAPPIST-1b és -1d, illetve a GJ 667 Cf légkörmodelljét is elkészítette.

Carone kollégáival arra jutott, hogy azokon az égitesteken, melyeknek keringési ideje 25 napnál kevesebb, az aeroszolok és az ózonhoz hasonló gázok mind az egyenlítőhöz sodródnak. Ebben a régióban pedig mind a mai, mind a közeljövőben elkészülő távcsövekkel nehéz lesz tanulmányozni a gázokat.

(Via: IFLScience, kiemelt kép: ESO/M. Kornmesser)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.