Tudomány

A medveállatkák lehetnek az első csillagközi utazók

Szakértők egy csoportja szerint a parányi élőlények elég ellenállóak ahhoz, hogy átvészeljék a világűr szélsőséges körülményeit.

Fajunk egyik hosszú távú célja az, hogy idegen rendszereket is felkeressünk. Az első csillagközi utazók azonban nem lehetnek emberek, sőt, még csak bonyolultabb létformák sem.

Kutatók egy csoportja szerint a korai „felfedezők” a medveállatkák (Tardigrada) lesznek – számol be a Live Science. A szakértők először a Naprendszer peremén található Oort-felhőhöz küldenék el a parányi élőlényeket, majd a távolabbi jövőben messzebb fekvő célpontokhoz is eljuttatnák az állatokat.

Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem munkatársai azért választották a medveállatkákat, mert az apró létformák rendkívül ellenállóak. Az élőlények akár az űrben uralkodó szélsőséges körülményeket is képesek átvészelni.

Korábbi vizsgálatok már bebizonyították, hogy a medveállatkák túlélik az extrém forróságot, hideget, szárazságot és nyomást. Sőt, egy idén júliusban megjelent tanulmány azt is igazolta, hogy egy aszteroidabecsapódás, egy közeli szupernóva-robbanás, vagy éppen egy nagy energiájú gamma-kitörés sem kottyanna meg nekik.

Elképesztő ellenállóságuk és parányi méretük miatt a medveállatkák ideális csillagközi utasok.

Az apró élőlények egy már korábban kiszemelt talajféreghez, a Caenorhabditis eleganshoz csatlakozhatnának. Az állatokat parányi, lézerrel hajtott szerkezeteken küldenék el a Naprendszer pereméhez.

A C. elegans azért lenne alkalmas egy efféle kísérletre, mert már számtalan adat áll rendelkezésre a viselkedéséről és genetikájáról. A mindössze 1000 sejtből álló élőlény könnyedén tanulmányozható, kis mérete ellenére pedig képes megfigyelni környezetét, és alkalmazkodni hozzá. A faj a medveállatkákhoz hasonlóan igen ellenálló.

Hogy az apró élőlényeket pontosan mikor küldhetnék csillagközi útra, még kérdéses. Yuri Milner, a Breakthrough Starshot program alapítója szerint már 20-25 év múlva megindulhatna az első űreszközünk a legközelebbi idegen csillagrendszer, az Alfa Centauri felé.

A projekt szakértői már korábban felvetették, hogy szerkezeteiken akár organizmusok is utazhatnának. Igaz, a Breakthrough Starshot kutatói nem a medveállatkákat, hanem a Bacillus subtilis nevű baktériumot szemelték ki a küldetésre.

(Kiemelt kép: Eraxion/Thinkstock)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik