Tiszteljük már annyira a Holdat, hogy ne a Marsra vezető benzinkútnak használjuk

Mostanában egyre többször hallani arról, hogy építünk egy űrbázist a Holdon, aztán ennek segítségével jutunk el a Marsra, így azt hihetnénk, hogy a projekt nemrég pattant ki a csillagászok fejéből. Csakhogy az ESA már húsz éve ezen ügyködik, a NASA pedig főként a Marsra fókuszálna. De hogy állunk most a készülődésben? Hogyan lehet meggyorsítani a folyamatot, és mi kell még ahhoz, hogy tényleg elindulhassunk valamelyik égitestre? A Puli Space Technologies szervezésében zajló első budapesti Moon Mars Village workshopon ezekre a kérdésekre kaptunk kielégítő választ.
Korábban a témában:

A holdfalu nem új elképzelés

Azt gondolja, hogy egy holdfalu ötlete az elmúlt néhány évben pattant ki az Európai Űrügynökség kutatóinak agyából? Dehogy! Az előkészületek már hosszú évek óta tartanak.

Már több mint húsz éve elkezdtük a holdi közösség felépítését

– mondta a workshopon Bernard Foing, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ munkatársa, aki Skype-on jelentkezett be hozzánk a Google Groundra.

Forrás: 24.hu

Kifejtette, hogy egy ilyen projekt nem úgy néz ki, hogy megépítjük az űrhajót, odamegyünk és felhúzzuk a falut; hosszú évek munkája kell ahhoz, hogy rendesen feltérképezzük a terepet, kipróbáljuk a technológiát és összeállítsunk egy olyan földi csapatot, amely teljesen profin látja el a feladatát.

Meg kell oldani a politikai, robotikai, technológiai részleteket, mielőtt bárki is betehetné a lábát a Holdra.

Kapóra jön a Hold felépítése

A holdfalu projektjét rendesen előmozdította egy új felfedezés: a Japán Űrügynökség kutatói a SELENE szonda segítségével egy barlangbejáratra bukkantak, amely egy óriási üreget takarhat.

Ez azért nagy előrelépés, mert a csillagászok korábban is abban gondolkodtak, hogy a holdfalut legalább részben a felszín alá építsék, hiszen a természetes képződmények megóvhatják az űrhajósokat (vagy holdlakókat?) a sugárzástól.

Forrás: ESA

Aztán ott van még a szintén viszonylag friss felfedezés, hogy a Holdon jelentős vízmennyiség lehet jelen, amit a holdfalu lakói helyben hasznosíthatnak.

A vizet felhasználhatjuk helyben is, de rakéta-üzemanyagként is kiváló – egy egész iparág épülhet a holdi vízkészletekre

– mondta Foing.

Az ilyen projekteknél, azaz a Holdon és a Marson is szerencsés az in situ erőforrás-felhasználás, azaz azoknak az erőforrásoknak a használata, amelyek helyben állnak rendelkezésre. A víz elszállítása például még a Holdra is óriási költségeket jelentene, nemhogy a Marsra.

Az embereket a tudomány is érdekli, nem csak a pénz

Persze amíg az Európai Űrügynökség a holdfalu építésére koncentrál, nem mindenki osztja az elképzeléseket arról, hogy a holdbázisnak egyfajta kiugrópontnak kellene lennie a Mars felé.

Ne használjuk üzemanyag-állomásnak a Holdat a Mars felé, ez kifejezetten sértő a Holdra nézve

– mondta el véleményét Artemis Westenberg, az Explore Mars elnöke és vezetője. Munkahelyéből nem nehéz kitalálni, hogy ő melyik táborhoz tartozik: a Hold helyett ő inkább a Marsra menne.

Persze, mehetünk a Holdra is, de azt a Holdért magáért tegyük, ne azért, mert innen könnyebb a Marsra jutni. Van ez a furcsa elképzelés, hogy a Holdról könnyebben indíthatnánk űrhajót a Marsra, mint a Földről. Egyáltalán nincs annyi különbség a kettő között, mint azt hinnénk.

Forrás: 24.hu

Artemis a workshopon arról beszélt, hogy milyen nehéz is valójában a politikusokat meggyőzni arról, hogy érdemes befektetni egy Mars-misszióba.

Az utolsó közvélemény-kutatás egy Mars-misszióról 1984-ben volt. Mégis, amikor odamentem a politikusokhoz, hogy támogatni kellene a Mars-utazást, mindegyikük azt mondta, hogy dehogy, az emberek nem akarnak a Marsra menni, senkit nem érdekel a téma. Úgyhogy csináltunk egy újabb közvélemény-kutatást 2013-ban. A Mars Generation National Opinion Poll (magyarul: Mars Generáció Nemzeti Véleménykutatás) azt mutatta ki, hogy az amerikaiak 70 százaléka teljesen biztos abban, hogy amerikai űrhajós fog a Marson sétálni hamarosan. Sőt, rengetegen egyenesen meg is dupláznák a NASA éves költségvetését, hogy ez megvalósulhasson. Amikor megkérdeztük tőlük, hogy miért akarnak a Marsra menni, azt válaszolták, hogy azért, hogy többet tudhassanak meg róla. Az amerikaiakat mégis érdekli a tudomány! Ezt mind elmondtuk a politikusoknak: ez az, amit a választóitok akarnak!

Mert a politikusokat, egyértelműen, leginkább ez mozgatja meg. Nem sokat törődnek a tudománnyal vagy a Marssal, inkább azzal, hogy a választóik kedvében járhassanak. 2016-ban a közvélemény-kutatást egyébként megismételték, és hasonló válaszok érkeztek – ez az oka annak, hogy a NASA még mindig a Marsra készül.

Tök jó ötlet a holdfalu, csak nem most

Artemis szerint azonban egy holdfalu megépítése húsz-harminc évvel eltolja a Mars-misszió dátumát, ami nem túl szerencsés, hiszen végül mégiscsak a vörös bolygó lenne a cél.

Gyakorlásnak sem az igazi, hiszen a Holdon (ahogy a Nemzetközi Űrállomáson is) az asztronauták minden lépését beoszthatják – a Marson viszont sokkal önállóbbnak és függetlenebbnek kell lenniük az űrhajósoknak.

Ez egyébként halálra rémíti a NASA-t – kiadni a kontrollt a kezükből, és hagyni, hogy önállóan dolgozzanak az űrhajósok, számukra ez nagyon ijesztő megoldás

– magyarázta Artemis.

Forrás: Wikimedia Commons

A Mars-kutatás azonban nem csak azért releváns, mert egyszer a Marsra akarunk menni – hanem azért is, mert rengeteg eszközt és technológiát felhasználhatunk itt, a Földön is. Európa nem véletlenül készül a Marsra 2001 óta, és nem véletlenül szállt be Kína sem a versengésbe. A Mars-utazás megoldható, megfizethető és szükséges – 2033-ra, reméljük, megvalósul, de ha esetleg mégis csúszunk, még 2035-ben is tökéletes alkalmunk van rá a bolygó mozgásából következően.

Újabb űrszabályozásokra is szükség lesz

De mi lesz, ha eljutunk a Holdra és a Marsra? Milyen jogokat gyakorlunk majd ott, milyen szabályok szerint élünk majd? A jelenlegi űrjogot a hidegháború alatt fogalmazták meg, a Világűr Szerződés (Outer Space Treaty) pedig rendkívül elavult

– magyarázta a workshopon dr. Sipos Attila, az Állam- és Jogtudományi Kar tiszteletbeli tanára.

A Szerződés fő kivetése, hogy a világűrben és az égitesteken egyetlen ország sem helyezhet el tömegpusztító fegyvereket, csakhogy Attila arra figyelmeztet, hogy gyakorlatilag bármilyen védelmi eszközt tömegpusztításra is alkalmas eszközként meg lehet építeni – ilyet pedig már fel szabad engedni a világűrbe.

Így ha egyszer tényleg eljutunk odáig, hogy egy holdfalu vagy emberes Mars-misszió belátható időn belülre érkezik, és megvalósíthatónak bizonyul, ezt a Szerződést is sürgősen át kell írnunk és ki kell bővítenünk, mielőtt bárki is kihasználná az elavultságát.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73893497, A H·zon kÌv¸l cim˚ m˚sor kÈszÌtıivel beszÈlgett¸nk, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.