A Breakthrough Starshot tervét tavaly márciusban jelentette be Stephen Hawking, Mark Zuckerberg és Juri Milner. A 100 millió dolláros projekt célja egy olyan apró űreszköz létrehozása, amely lézervitorlájának köszönhetően akár a fénysebesség 20 százalékával is haladhat – egyetlen ember alkotta szerkezet sem utazott még ilyen gyorsan.
A terv szerint a szondát 20 éven belül indítanák el a hozzánk legközelebb található csillagrendszerhez, az Alfa Centaurihoz, melyben egy Föld-szerű bolygó, a Proxima Centauri b is kering. Az ide utazó űreszközök fontos méréseket végezhetnének el a helyi égitesteknél, igaz, egyéb típusú feladatokat is elláthatnának.
Jeff Kuhn, a Hawaii Egyetem fizikusa és a Breakthrough Starshot programjának tanácsadója úgy gondolja, hogy a projekt arra is lehetőséget ad, hogy teszteljük a pánspermia elméletét. Ezen hipotézis szerint az élet “magjai” a Világegyetemben mindenhol jelen vannak, és bármelyik lakható bolygót megtermékenyíthetik. Az elképzelés alapján a Földön is így jelentek meg a korai létformák.
A szakember úgy véli, érdekes kísérlet lenne az egyik űreszközre némi tápanyaggal elhelyezni egy ilyen organizmust, majd megfigyelni, hogy meddig marad életben. Egy ilyen teszttel felülvizsgálhatnánk a pánspermia elméletét.
A kijelentésre Philip Lubin, a Santa Barbarai Kaliforniai Egyetem kutatója és a Breakthrough Starshot lézermeghajtásos rendszerének egyik fejlesztője reagált. A szakértő elárulta, hogy a NASA-nál egy ideje foglalkoznak a gondolattal, hogy “alvó” állapotban küldjenek el élőlényeket távoli világokhoz. A szakértő szerint a terv az, hogy emberi DNS-sel ellátott talajférgeket juttassanak idegen bolygókhoz, ahol aztán az élőlényeket felébresztve megvizsgálhatnák, hogy miként boldogulnak az új környezetben.
Más bolygóról jöttek őseink?
A pánspermia elmélete azt állítja, hogy a földi létformák ősei valójában nem bolygónkon alakultak ki, hanem egy idegen égitestről érkeztek. Mivel korábbi kutatások már kimutatták, hogy a távoli múltban a Marson sokkal kedvezőbbek voltak a körülmények, a hipotézis egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek.
Az első organizmusok feltehetőleg aszteroidákon vagy meteoroidokon érték el a Földet.
A pánspermia támogatói közül néhányan azt is állítják, hogy az élet a csillagok sugárzási nyomásával, vagy a gazdacsillagtól távol elhelyezkedő objektumok elcsábításával akár csillagrendszereken keresztül is vándorolhat.
Az élet világűrbeli utazása természetesen messze nem ilyen egyszerű. Az élőlényeknek ugyanis nem csupán a becsapódás nyomását és elképesztő melegét kéne átvészelniük, hanem az atmoszférán történő áthaladás során jelentkező hőmérséklet-ingadozást, illetve a mélyűr durva környezetét is.
További probléma lehet, hogy az Univerzum viszonylag fiatal, így az égitestek többsége még nem tehetett meg igazán nagy távolságokat. Dimitar Sasselov, a Harvard Egyetem szakértője szerint ez csupán a csillagközi pánspermia hipotézisének ellenérve, az egymáshoz közel elhelyezkedő objektumok közt van esély az organizmusátadásra.
Ha a Breakthrough Starshot valóban elindul, talán az elméletet is felülvizsgálhatja. Igaz, egy efféle kísérlet némiképp ellent mondana a NASA egyik legfontosabb alapelvének, mely szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megóvjuk az idegen égitestek potenciális lakóit a földi szennyeződésektől.
