A Nature Communications folyóiratban ismertetett kutatásban 606 000 ember genetikai információit elemezték – számol be az IFLScience. A szakértők a genetikai faktorok mellett az alanyok szüleinek élettartamát is megvizsgálták. Mivel a gyermekek genetikájából a szülőkére is következtetni lehet, a kutatók az analízissel fel tudták mérni, hogy miként befolyásolják a gének az élethosszt.
James Wilson, a tanulmány társszerzője szerint a nagy adathalmaz és a genetika lehetővé tette, hogy kiderítsék, hogyan növelik, illetve csökkentik a betegségek és az életvitel az élettartamot. A szakértők ehhez hasonló genetikával rendelkező személyek adatait hasonlították össze.
Nem meglepő módon az egészség kiemelten fontos. Mind a fittség, mind a magas szintű „jó” koleszterin (HDL) meghosszabbítja; a dohányzás, a szívproblémák, a cukorbetegség és a túlsúly pedig csökkentik az emberek élethosszát.
A kutatók szerint minden újabb egység a normál testtömegindex fölött átlagosan 7 hónappal rövidíti meg az élettartamot, az egészséges fogyás azonban segít a hosszabb élet elérésében. A dohányzás esetében a napi egy doboz cigaretta 7 évet is elvehet; viszont azok, akik időben felhagynak a káros szokással, hasonló életkort élhetnek meg, mint a nem dohányzók.
A vizsgálat arra is rávilágított, hogy az új élményekre való nyitottság és a tanulás tovább növelhetik az élethosszt.
Bár az összefüggés mindenképp érdekes, fontos kihangsúlyozni, hogy a magasabb szintű oktatásban nagy arányban vesznek részt jobb társadalmi-gazdasági helyzetben lévők. Így könnyen elképzelhető, hogy az oktatás és hosszabb élet közti kapcsolat valójában nem a tanulás, hanem az eleve jobb életkörülmények pozitív hatására mutat rá.
A csapat egy olyan gént is azonosított, amely a vérkoleszterin-szintet szabályozza, és 8 hónappal csökkentheti az élethosszt. A szakértők emellett egy pozitív hatású gént is felfedeztek, amely az immunrendszerrel kapcsolatos, és 6 hónappal növelheti a várható élettartamot.
(Kiemelt kép: Digital Vision/Thinkstock)
