A szakértők korábbi vizsgálatok adatait használtak fel, hogy tanulmányozzák a 2007 OR10 – azaz a “Hófehérke” – nevű égitest körül keringő objektumot. A Kuiper-övben található 2007 OR10 1 530 kilométer széles, ezzel a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygója. Az égitest most azonosított holdja szintén meglehetősen nagy, 240-400 kilométer átmérőjű.
A Kuiper-öv legtöbb nagy törpebolygójáról, azaz a 960 kilométernél szélesebb objektumokról szinte mind tudni, hogy tartozik hozzájuk hold. Ezen égitestek többsége ősi ütközéseknek köszönhetően alakulhatott ki – a Plútó ötös holdrendszere például egészen biztos, hogy egy hatalmas űrbéli karambollal született meg.
Kiss Csaba, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az, hogy szinte az összes törpebolygónál holdakat fedeztek fel, azt jelenti, hogy abban az időben, amikor több milliárd évvel ezelőtt létrejöttek ezek az égitestek, sokkal gyakoribbak voltak az ütközések.
John Stansberry, az új tanulmány társszerzője és a Baltimore-i Űrtávcső Tudományos Intézet szakértője szerint az objektumok sűrűségének meglehetősen nagynak kellett lennie, és a méretesebb égitesteknek meg kellett zavarnia a kisebbek pályáját. A módosított keringés és a megnövekedett sebesség miatt válhattak gyakrabbá az ütközések.
Korábbi adatokat használtak
A Hófehérkét 2007-ben fedezték fel. A Naprendszerben két nagyobb törpebolygót ismerünk, a Plútót és az Eriszt. A 2007 OR10 távoli, igen excentrikus pályán kering a Nap körül, 33-101 csillagászati egység (CsE) közt mozog a csillagtól mért távolsága – egy CsE nagyjából 150 millió kilométert tesz ki.
Az új hold első nyomát a NASA Kepler űrtávcsöve szúrta ki. A teleszkóp felfedezte, hogy a törpebolygónak 45 órára van szüksége egy tengely körüli fordulat megtételéhez. Ez jóval több idő, mint ami a Kuiper-öv égitestjeinél megszokott – a többség 24 óra, vagy annál is kevesebb idő alatt fordul egyet.
A keresett hold két képen, egy 2009-es és egy 2010-es felvételen is feltűnt.
A képek nem voltak elég részletesek ahhoz, hogy segítségükkel meghatározhassák az új objektum méretét vagy pályáját. Az Európai Űrügynökség korábbi távoli infravörös sugárzásban végzett méréseit felhasználva azonban becslést tudtak adni az új hold átmérőjére.
(Kiemelt képünkön az 2007 OR10 egy elképzelt ábrázolása látható)
