Tudomány

Hatalmas fáraószobrot találtak Kairó külvárosában

Az Egyiptomi Régiségek Minisztériuma jelentette be, hogy kutatók egy csoportja egy hatalmas fáraószobrot talált Kairó külvárosában. A szakértők úgy vélik, hogy a sáros gödörből előkerült szobor II. Ramszeszt ábrázolja.

A darabokra tört, kvarcból készült szobrot német és egyiptomi régészek találták meg az egykori Héliopolisz területén – a város az ókorban Ré napisten kultuszának központja volt. A település romjai ma az igen sűrűn lakott Ain-Samsz és Matarija kerületekben találhatóak.

A leletet egy udvarban fedezték fel, nem messze a II. “Nagy” Ramszesz által alapított Naptemplom romjaitól.

Dietrich Raue, a Leipzigi Egyetem Egyiptomi Múzeumának kurátora és a német régészeti csoport vezetője szerint eddig két nagyobb töredék, a fej és a mellkasi rész került elő. Egyelőre a talapzat, a lábak és a derék is mind hiányzik.

A kutató úgy véli, a szobor nagyjából 8 méter magas volt. Bár ez idáig a régészek nem találtak olyan tárgyakat vagy metszeteket, melyek bemutatnák a műalkotás funkcióját, a szobor lelőhelye árulkodó lehet. Mivel az emlékmű a Naptemplom közelében bukkant elő, elég valószínű, hogy a szobor II. Ramszeszhez tartozott.

Ezt valóban kolosszális szoborként használta a fáraó, de egyelőre nem lehetünk biztosak benne, hogy nem egy régebbi szobrot hasznosított újra

– állapította meg Raue.

II. Ramszesz az újbirodalom XIX. dinasztiájának harmadik uralkodója volt. Összesen 66 évig, Krisztus előtt 1279-től 1213-ig regnált. Uralkodása alatt több templomot és műemléket épített, több feleséget szerzett és számtalan  gyereket – nagyjából 100-at – nemzett, ezzel bármely másik fáraót felülmúlta. Nagy Ramszesz hadvezérként sem volt utolsó, birodalmának határait jelentősen kitolta, nyugat-keleti irányban a mai Líbiától Irakig, észak-déli irányban pedig Törökországtól Szudánig.

Az újonnan előkerült lelettől nem messze egy másik, közel életnagyságú műemléket is találtak, amely II. Széthit ábrázolja, a dinasztia hatodik uralkodóját. A szobor nagyjából három méter magas, az arca pedig rendkívül kidolgozott.

Ajman Asmavi, az egyiptomi régészeti csapat vezetője szerint a felfedezés azért jelentős, mert bebizonyította, hogy a Naptemplom valóban lenyűgöző volt, metszetek, szobrok és obeliszkek díszítették.

A legendás építmény súlyos károkat szenvedett a hellenisztikus és római kor alatt, szobrainak és obeliszkjeinek nagy részét Alexandriába és Európába szállították. A többi alkotás az iszlám periódus alatt tűnt el, az ókori emlékek köveit sokszor építkezéseken használták fel.

A tervek szerint Raue és kollégái folytatni fogják az ásatásokat, hátha újabb töredékekre bukkannak. Mivel még nem fejezték be az érintett udvar feltárást, könnyen előfordulhat, hogy ott további szoborrészek várnak felfedezésre.

(Live Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik