A kutatás egyik érdekessége, hogy a rágcsálók más egereket nem bántottak a beavatkozás után, ami arra utal, hogy az élőlényekből nem ámokfutó lett – a szakértők úgy gondolják, a kísérlet miatt az állatok táplálékszerző ösztöne erősödött, ez volt hatással a viselkedésükre.
A nemzetközi kutatócsoport tagjai az egerek agyának egy speciális területére, az amygdalára összpontosítottak – a neuroncsoport komoly szerepet játszik az érzelmi reakciók feldolgozásában és elraktározásában. A szakemberek célja az volt, hogy megváltoztassák a terület egy részének, a centrális magnak a működését – az itt található neuronok csoportjai az agy számtalan régiójával kommunikálnak.
Az egyik itteni idegsejt-tömörülés a hálózatos állománnyal (formatio reticularis) van összeköttetésben, amely a tudatosság és az éberség szintjének szabályzása mellett az állkapocs izmainak mozgatásáért is felelős. Éppen ezért a kutatók abban bíztak, hogy ezen neuronok megfelelő módosításával képesek lesznek növelni az állatok harapásra és ölésre való ingerét.
A szakértők egy másik idegsejtcsoporttal is foglalkoztak – azzal, amelyik az amygdalát és a középagy periaqueductalis szürkeállományát köti össze. A korábbi tanulmányok alapján ez a régió irányítja a ragadozó-viselkedést – azaz például a préda üldözését.
A Cellben megjelent tanulmányukban a szerzők leírják, hogy az idegsejtek lézerrel történő aktiválására miként változott meg a rágcsálók viselkedése. A beavatkozás után az egerek sorra megtámadták az eléjük helyezett rudakat, kupakokat és egyéb tárgyakat.
Ivan de Araujo, a tanulmány vezető szerzője szerint mikor bekapcsolták a lézert, az állatok ráugrottak az objektumokra, és olyan erősen markolták illetve harapták azokat, mintha nem csupán elfogni, de elpusztítani is próbálták volna a testeket.
Ugyanakkor mikor a kutatók csak a vadászösztönt befolyásoló neuroncsoportot aktiválták, az egerek, bár üldözőbe vették a prédát, végül nem támadtak rá, nem próbálták megölni.
A felfedezés sokat segíthet a ragadozók viselkedésének megértésében, és talán arra is magyarázatot adhat, hogy a Monty Python Gyalog galoppjában mégis hogy lett vérszomjas fenevad egy ártatlan nyúlból.
(Via: IFL Science)
