A filoblasztból létrehozott petesejteket megtermékenyítették, hatból pedig egészséges egér fejlődött ki. Ha a kísérletet embereken is sikerül megismételni, az segíthet a meddőség kezelésében – igaz, a kutatók egyelőre nem tervezik a módszer klinikai tesztjét.
A kifejlett élőlényekből kinyert őssejteket már számtalan módon programozták újra, így mára igen sokféle sejtet tudunk segítségükkel előállítani. Az élet alapját jelentő petesejtek létrehozása viszont nagyon nehézkes, mivel sokkal összetettebbek a többi elemnél. A sejtek képesek nyers genetikai utasításokból egy szervezet minden apró részletét létrehozni, ráadásul sokkal erősebbek és rugalmasabbak is, mint az embrionális őssejtek.
A petesejtek edényben történő nevelése szintén nehéz feladat. Hajasi Katszuhiko, a Fukuoka Egyetem kutatója azonban talált megoldást: a petefészekben található sejteket hívta segítségül. A szakember a petesejtek alapját jelentő őscsírasejteket először beültette egy egér petefészkébe, hogy meggyőződjön azok életképességéről.
Hajasiék ezután egy inkubátorban, albínó egérembriókból kinyert petefészeksejteket kevertek el a farok végéből kinyert, majd átalakított őssejtekkel. 11 nappal később a petesejtek kifejlődtek és készen álltak a megtermékenyítésre – a folyamathoz nagyjából ugyanennyi időre lenne szükség természetes körülmények közt is.
Hogy a felhasznált sejtek pontosan hogyan is segítették a tojások fejlesztését, még kérdéses. Egyelőre a petefészekben található építőelemek reprodukciója sem sikerült, azokat embriókból kellett kinyerni – ez komoly akadály lehet az emberi kísérletek előtt.
A szakértők végül megtermékenyítették, majd felnőtt egerekbe ültették az embriókat. A kísérlet végén hat sötét szemű egér született – az árnyalat azt bizonyította, hogy a kölykök nem az albínók hagyományos szaporodásával fogantak meg. A mesterséges körülmények közt megszületett egerek láthatóan egészségesek lettek, és saját utódokat hoztak létre.
Bár ez a kutatás sikeres volt, egy másik vizsgálat rámutatott: a petesejtnövesztés igen rizikós is lehet. Egy kísérletben szintén embrionális őssejtből próbáltak petesejtet létrehozni, azonban a 316 embrióból csupán 11-ből sikerült egérkölyköt nevelni. Egyes embriókban abnormális számú kromoszóma volt, ami arra utal, hogy petesejtjeik nem megfelelő módon osztották szét a DNS-eket.
Hajasi szerint a vegyes eredmények bebizonyították, hogy a technológia egyelőre nem alkalmas a klinikai használatra, rengeteg finomításra van szükség.
(Via: ScienceNews)
