Az emberiség nagyjából 10 ezer éve kezdett foglalkozni a mezőgazdasággal. Az állatvilágban is akadnak olyan fajok, melyek növényeket, gombákat, vagy éppen más állatokat gondoznak, hogy segítségükkel táplálékhoz jussanak – ezek a fajok elsősorban a hangyákhoz és termeszekhez tartoznak. Ezeknél a rovaroknál az emberhez hasonlóan szorult háttérbe a vadászó-gyűjtögető életmód, és ezzel együtt egészen átalakult a szervezetük is.
A kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogyan és mikor kezdődött meg ez a folyamat. A szakértők hét gombatermesztő hangyafajt és az általuk megművelt gombák genomjait hasonlították össze. A mintákat Dániában, Kínában, Panamában és az Egyesült Államokban gyűjtötték be.
Elemzésük végén arra jutottak, hogy a rovarok földművessége jóval előbb kezdődött meg, mint korábban gondolták – nagyjából 55-60 millió éve, 10 millió évvel a dinoszauruszok kihalása után. Az idő múlásával a gombák és a hangyák közt erős kötelék alakult ki, ettől az élőlények szervezete is átalakult – a rovarok például aminosav-termelő képességüket is elvesztették.
30 millió évvel a termesztés megkezdése után a gombákat teljesen háziasították, már nem voltak képesek szaporodni vadon termő társaikkal. A gombákban bizonyos szervek is megnőttek, melyeken keresztül a hangyák több táplálékhoz juthattak. Így indult be a folyamat: a több táplálék miatt a rovarok még nagyobb telepeket tudtak ellátni, ez még több élelmet jelentett, tehát a hangyakolónia is nőtt. Mára a két faj összefogása azt eredményezte, hogy a gomba-hangya páros saját ökoszisztémájának domináns növényevője lett.
Érdekes, hogy míg az embereknél veszélyes lenne egyetlen növényfajra támaszkodni, a rovarok esetében úgy tűnik, erre volt szükség a nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttéhez.
(Via: Popular Science)
