Tudomány

Nyakon szúrták Ferenc Józsefet

Borzasztó megtorlás kezdődött a szabadságharc leverése után 1849-ben. Százszámra születtek a halálos ítéletek, a lassú halállal felérő várfogságok, Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú kivégzése az egész világ közvéleményét megdöbbentette. Még a harc leverésében főszerepet játszó orosz cár is rosszallta, túlzásnak találta az osztrák uralkodó vérszomját.

Bárki is hozta meg és hajtotta végre az ítéleteket, minden egyetlen személytől, az alig 19 éves Ferenc Józseftől eredt. Egyenesen a császárt tette felelőssé egy csákvári szabólegény, aki a kivégzések idején szinte még gyerekfejjel az aradi katonaszabóságon dolgozott inasként.

Kifigyelte, és lecsapott

Nem tudta megemészteni a véres megtorlást, az elnyomást, előbb Budára, majd 1851-ben Bécsbe utazott. Egy évvel később pedig megszülethetett benne a merénylet terve, módszeresen figyelte a császárt, kiismerte napi rutinját.

Tudta azt is, hogy a császár napi sétája során hosszan elidőzött a Karintiai-kapu bástyáján figyelve a lent gyakorlatozó katonákat. Ezt a helyzetet használta ki Libényi 1853. február 13-án.

A császár mögé ugrott, és a meglepetés dermedt tizedmásodperceit kihasználva egy tőrrel sújtott le Ferenc József nyakára.

Nem volt halálos

Talált, ám a szúrás nem volthalálos, mert a fegyver megcsúszott az uralkodó ingének kemény nyakán. Második esélye nem volt, Ferenc József egyik szárnysegédje és egy bécsi mészáros azonnal a földre teperték, kicsavarták kezéből a kést. Mégis súlyos sebet ejtett, a császár ellen elkövetett összesen hét merényletből ez okozta a legkomolyabb sérülést.

Az orvosi jelentés szerint:

A mai napon aljas módon Őfelsége tarkóján ejtett szúrt seb szerencsére nem ért létfontosságú szerveket. A sebesülést követő megrázkódtatással és szövődményekkel azonban még mindig számolni kell. Őfelsége általános állapota kielégítő.

Őfelsége ágynak esett, és sokáig komoly kockázat volt, hogy elveszíti szeme világát. Azonnal hajtóvadászat indult esetleges cinkosok után, Libényi több ismerősét hurcolták vidéki városokból Budára.

Ferenc József 1852-ben
Ferenc József 1852-ben (Wikipedia)

Libényit kivégezték

A Wiener Zeitung aznap délután különszámban adott hírt az esetről:

Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet. Őfelségét délután fél 1-kor, a Kärtnerthor közelében fekvő bástyánál tett sétája során alattomos módon hátulról támadta meg egy bizonyos személy, és egy konyhakéssel megsebesítette tarkóján. Az orvosok nyilatkozata szerint a sebesülés nem életveszélyes. Őfelsége szárnysegédje a helyszínen azonnal elfogta a gyilkost. Őfelsége szerencsés megmeneküléséért ma este 6 órakor Te Deum-ot tartanak a Stephanskirche-ben.

A magyarok vegyes érzelmekkel fogadták a hírt. Sokan éreztek örömöt, hogy végre valaki megadta a zsarnoknak, ami járt, míg mások hódoló levelekben és versekben fejezték ki együttérzésüket, kívántak mielőbbi gyógyulást.

Libényi büntetése nem lehetett kétséges, már február 26-án felakasztották az akkor 21 éves férfit. Magányos farkas volt, mégis elrettentésül több barátját ítélték 15 éves várfogságra. Ferenc József lassan felépült, visszanyerte szeme világát, maradandó károsodás nélkül heverte ki a támadást.

A merénylet helyszínét még abban az évben földig rombolták, a helyén épült meg a bécsi Nagykörút, a Ring.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik