Tudomány

Mégis megmászhatunk Pókember-módra egy felhőkarcolót

A Stanfordi Egyetem mérnökei bebizonyították, hogy a megfelelő felszereléssel úgy mászhatunk fel a függőleges üvegfalakon, mint egy szuperhős.

Múlt csütörtökön Stephen Colbert, a CBS The Late Show című műsorának házigazdája a Cambridge-i Egyetem zoológiai tanszékének kutatására hivatkozva azt mondta, bebizonyosodott, hogy a Pókember testmérete miatt képtelen lenne megmászni egy felhőkarcoló üvegfalát. „A legnagyobb állat, amelyik képes erre, a gekkó” – összegezte lemondóan a showman.

Szerencsére, a Stanfordi Egyetem mérnökeit nem győzték meg a Cambridge-i kollégák számításai. Olyannyira nem, hogy a napokban közzétett videójukban a gyakorlatban is cáfolták az elméletet. Mint a biometrikai kar egyik kutatója bemutatta: a megfelelő technológia segítségével felmászhatunk egy függőleges üvegfelületen – csak a súlyelosztásra kell odafigyelnünk.

A Cambridge-iek tanulmányukban több mint kétszáz olyan állat súlyát és lábméretét hasonlították össze, amelyek tapadókorongok segítségével másszák meg a sima felületeket. Mint írták, mivel az állatok súlya és a testükön található tapadófelületek nagysága egyenesen arányos, egy ember testfelületének legalább negyven százalékát ilyen párnácskáknak kellene borítania ahhoz, hogy gekkómódra mászhasson meg egy falat.

Igen ám, csakhogy a stanfordiak által kifejlesztett korongok sokkal jobban tapadnak, mint azok, amiket a természetben találunk. „Gekkó-inspirálta mászóeszközeik” mindegyikét egyenként huszonnégy mikroszkopikus fűrészfogakkal ellátott párnácska borítja, amelyeket kifejezetten a sima felületek megmászására kísérleteztek ki. A párnákat úgy alakították ki, hogy egyenletesen osszák el egymás között a súlyt, így „viszonylag lapos, sima és tiszta üvegfelületeken” remekül megtapadnak.

Eliott Hawkes és Eric Eason, a tapadókorongok kifejlesztői szerint a technológiát nagyméretű tárgyak mozgatására szánt robotok építésénél vagy az egyre nagyobb problémát jelentő űrszemét begyűjtésénél hasznosíthatnák.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik