A Berkeley Pit, egy volt külszíni szénbánya a montanai Butte mellett. Az 1955-1982 közt működött bánya bezárásakor lezárták a nyitott térbe áramló vizet eltávolító szivattyúkat, így azóta az elkezdett megtelni vízzel.
Az 540 méter átmérőjű, 270 méter mély gödörben minden hónapban harminc centiméterrel nő a vízszint, amely 2020 körül elérheti a talajvíz szintjét. Ez önmagában véve nem is lenne baj, de sajnos az egyre gyűlő víz igen savas (pH 2,3-2,5), és nagy mennyiségben tartalmaz veszélyes anyagokat és nehézfémeket, így többek közt rezet, arzént, cinket, kadmiumot és kénsavat is, így teljesen megváltoztatja majd a környezet talajvíz-készletének összetételét, és a veszélyes anyagok a közelben eredő Clark Fork River-be is bekerülnek, amely két államon is keresztülfut.
Fotó: Wikimedia Commons, PitWatch
Diavik gyémántbánya, Észak-Kanada
A 2003-ban indult kitermelés csak néhány éven át folyt a felszínen, hiszen 2010-2012 közt az egész rendszert a föld alá helyezték.Ez a néhány év is elég volt azonban ahhoz, hogy maradandó sebet ejtsenek a területen.
Fotó: The Israeli Diamond Industry
A Fimiston fejtés, Nyugat-Ausztrália
A 3,5 kilométer hosszú, másfél kilométer széles, és 570 méter mély mesterséges árokból évi 28 tonna arany távozik.
Fotó: Super Pit
A világ legnagyobb rézbányája, a 850 méter mély Chuquicamata, a chilei Calama közelében
A nagyipari termelés 1882-es megkezdése előtt már évszázadokkal bányászták itt a rezet, ma pedig ez az egyetlen hely felel a dél-amerikai ország összes exportjának harmadáért.
Fotók: Yann Arthus-Bertrand, NASA, Codelco Fuera de Intag
Mir, Jakutföld, Oroszország
A Szovjetunió első gyémántbányája 1957-ben nyílt meg, és 2004-ben zárt be, 1200 méter átmérőjű, legmélyebb pontján 525 méterrel a talajszint alá nyúló gödröt hagyva maga után. A bányát a hatvanas években évi két tonna (10 millió karát) gyémánt hagyta el, de ez az ütem hamarosan ötödére, évi négyszáz kilogrammra (2 millió karát) csökkent. A helikopterrel és kisebb repülőgépekkel való áthaladás a bánya felett évtizedek óta tilos, a légáramlatok ugyanis könnyen lehúzzák őket.
Fotók: imgur és Gelio
Az 1906 óta működő Kennecott rézbánya, Salt Lake City-től délnyugatra
A jövőre száztíz éves bánya területe még közel húsz éven át aknázható ki, de már most négy kilométer széles, legmélyebb pontján 970 méter mély sebet ejtett a környék képén.
A területen egyedül 2004-ben 715 tonna aranyat, 5900 tonna ezüstöt, és 17 millió tonna rezet termeltek ki, de továbbra is a világ egyik leggazdagabb bányájának számít.
