Fogyatékossággal született csimpánzt és anyját figyelte meg kutatók egy csoportja a tanzániai Mahale-hegység Nemzeti Parkban – számol be az IFL Science.
Az XT11-re keresztelt nőstény kölyök (a fotón bal oldalon látható) egy, a Down-szindrómához hasonló rendellenességgel született. XT11-en először semmi érdekeset nem vettek észre, azonban hat hónap elteltével már látványos volt a különbség közte, és hasonló korú testvére között.
Míg a legtöbb csimpánz ebben a korban egyre jobban függetlenedik anyjától, addig XT11 viselkedése és szociális aktivitása igen korlátozott volt. Mind mozgásban, mind táplálékszerzésben az anyjára támaszkodott.
A tudósok szerint a csimpánzkölyök nem csupán szellemileg, de fizikailag is sérült volt. Gerinc-rendellenességgel, sérvvel küzdött, bal kezén egyel több ujj volt, száját sokszor tartotta nyitva.
A kutatók úgy vélik, a történet legérdekesebb része az anya viselkedése volt. A 37 éves Christina 23 hónapon keresztül – XT11 haláláig – szakadatlan gondozta kölykét. Christina mellett a csoport más tagjai is segítettek a sérült kismajom gondozásában – így idősebb testvére is, aki a táplálásban segédkezett.
Mivel XT11-et anyjának állandóan tartania kellett, így Christina csupán három végtagját tudta használni. Ez ellehetetlenítette volna a fákon történő hangyavadászatot – ez pedig a csimpánzok egyik kedvenc eledelének kiesését jelentette volna. Ilyenkor Christina nagyobbik lánya vette át a kicsi gondozását, így lehetővé tette anyja számára a csemegézés.
A kutatás azt sugallja, Christina csak azért engedte, hogy mások is segítsenek kölyke gondozásában, mert érzékelte, hogy sérült. Lehetséges, hogy ha más csimpánzok is segítenek XT11-en, az akár tovább is élhetett volna – ugyanis amint nővérének saját kölyke lett, az már nem gondoskodott róla, és hamarosan el is pusztult.
A végtaghiány és egyéb fizikai sérülések nem ritkák a majmok körében, és ezt gyakran tanulmányozzák is. Ezeket azonban általában vadászok vagy ragadozó állatok okozzák. A születési rendellenességgel született majmokról jóval kevesebbet tudni, ezért a kutatás új megvilágításba helyezheti a főemlősök szociális viselkedéséről alkotott képet.
