Vélhetően nem túlzó a kijelentés, miszerint a Szent Korona a magyarság legfontosabb jelképe. Attól függetlenül, hogy jelenlegi formájának bármelyik része is érintette-e valaha Szent István fejét, vagy sem.
A Szent Korona maga a magyar állam, a király felett álló intézmény, jogforrás. Nem az uralkodó hatalmának jelképe, hanem maga a hatalom, amit a király birtokolhat. Nem ragozzuk, a lényeg, hogy a Szent Korona a hozzá kapcsolódó tannak köszönhetően egyedülálló, sokkal több, mint egy szakrális tárgy.
Talán ennek is köszönhető, hogy sokan még többet próbálnak belelátni, istenséget, természetfelettit. Szinte végeérhetetlen a Szent Korona misztikumát taglaló lista, itt és most a tetején található keresztről sorolunk fel néhányat. A teljesség igénye nélkül.
Antenna és égi áldás
Mint tudjuk, a kereszt ferde, egyesek szerint pedig nem “véletlenül”, hanem eredetileg így rögzítették. Dőlésszöge ugyanis 23,5 fok, ami megegyezik a Föld forgástengelyének szögével – nyilván képtelenség e mögött nem észrevenni ég és föld kapcsolatának szimbolikáját.
Némelyek pedig addig a kijelentésig is elmennek:
Egy elmélet szerint a Szent Korona viselése egyfajta kommunikációs csatornát nyit időtől és tértől független lelkekkel. Olyan energiával bír, amely az avatatlan számára végzetes lehet, ez magyarázza, hogy koronázáskor mind a királynak, mind az esztergomi érseknek speciális öltözetet kellett felvennie.
Máskülönben képtelenek lettek volna elviselni a különleges rezgéseket. E gondolatkörbe illesztve a kereszt az antenna szerepét tölti be, az alján lévő függők pedig a földelésért felelősek…
Eredetileg egyenesen állt
A nép is megmagyarázta a maga módján a kereszt ferdeségét, és talán nem is hihetetlenebb, mint feni elmélet. A felvidéki Mátyusföldön úgy tartják, Hunyadi Mátyás “parasztfiú korában” épp szántott, amikor angyalok szálltak alá az égből. A Szent Koronát hozták Mátyásnak, de amikor a fejére akarták helyezni, a “fiú” ijedtségében odacsapott az ösztökével, és pont a keresztet találta el.
A tudomány álláspontja az, hogy a Szent Korona tetején található kereszt eredetileg egyenesen állt. Koronánk első, megbízható képi ábrázolása a XVI. századközepéről származik, de ettől kezdve több, egymástól függetlenül készült rajzon, festményen, metszeten egészen a XVII. századig egyenes a kereszt.
Amikor azonban 1784-ben II. József a koronát Bécsbe vitette, a főkamarás átvételi jegyzékében már ez szerepel: “keresztje egyik oldalára elnyomódott” – idézi a Rubicon történelmi magazinban Pálffy Géza. A Szent Korona keresztpántos boltozata egy vagy több komolyabb sérülést szenvedett XVII-XVIII. századi kalandos története során, két keresztpántja két helyen, a harmadik pedig egy helyen eltört.
Nem tudjuk, mikor, hol és miért történt, de a kereszt ferdesége minden bizonnyal egy felülről érkező erős nyomás, ütés eredménye.
