Tudomány

Két szörnyű jóslat, ami beteljesült

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 05. 29. 14:43

A londoni nagy tűzvészt Nostradamus jelezte előre, Morgan Robertson pedig a Titán óceánjáró tragédiájáról írt regényt a Titanic veszte előtt 14 évvel.

A francia Nostradamust keveseknek kell bemutatni. Igazi reneszánsz polihisztor volt, a király udvari orvosa, pestisdoktor, gyógyszerész, csillagász, ám a mi nevét halhatatlanná tette, azok misztikus jóslatai voltak. Éjszakánként – hetente több alkalommal – elragadtatott állapotba került, ilyenkor furcsa képek, látomások, történetek jelentek meg előtte. Ezeket a jövőről szóló híradásokként értelmezte és szorgosan lejegyezte.

Tűz falta fel Londont

Biztos volt abban, hogy látomásai egy természetfeletti értelemtől, azaz Istentől származnak, így biztosan meg fognak történni. Hogy mikor és hol, azt asztrológiai ismereteit felhasználva igyekezett meghatározni. Ő maga jelentette ki, hogy a tudomány tévedhet, ezért maga sem volt benne biztos, hogy a megjövendölt eseményekhez tényleg a valós dátumot sikerült párosítania. Képzelgéseit rövid, zavaros versekké dolgozva adta ki Próféciák címmel, először 1555-ben.

Ennyi a dolog történelmi része. Az azóta eltelt csaknem fél évezredben Nostradamus számtalan jóslata bevált vagy legalábbis rá lehetett fogni, hogy erre gondolhatott, illetve bebizonyosodott, hogy hamisítvány. Akárhogy is van, 1555-ben ezt írta: „Az igazak vérét követeli majd a londoni tűz a 66-os esztendőben” – idézi a Múlt-kor.hu. Sokak szerint az 1666-os londoni tűzvészre utalhatott. Szeptember 2-án egy királyi pékségben tűz ütött ki, az erős szélben gyorsan terjedt és napokig dühöngött: százak, ezrek vesztek oda, az angol főváros gyakorlatilag porig égett.

Nagy londoni tűzvész (Array)
A nagy londoni tűzvész (Wikipedia)

Jéghegy és a Titán

A Titanic elsüllyedésére vonatkozó “jóslatot” nevezhetjük véletlen egybeesésnek, mégis sok az egyező részlet. Morgan Robertson amerikai író, egykori tengerész 1898-ban írta meg Hiábavalóság című művét. A regény egy képzeletbeli óceánjáró kalandjáról szól. Maga a hajó Robertson szerint „A legnagyobb ember alkotta munka volt. Az építésében és a működtetésében minden tudomány közreműködött, a kereskedelemtől a művészetekig”.

A regény Titán nevű gőzösén nincs annyi mentőcsónak, amely baj esetén minden utasnak elegendő lenne, és ez csak súlyosbítja a tragédiát. A hajó ugyanis egy sötét áprilisi napon az Atlanti-óceán északi részén jéghegynek ütközik, és elsüllyed. A tragédiát mindössze 13 ember éli túl. Így a fikció.

Jéghegy és a Titanis

A valóság pedig, hogy a könyv megjelenése után 14 évvel, 1912. április 10-én futott ki a kikötőből a világ legnagyobb luxushajója. Hossza 270 méter volt, ami nagyjából kilenc darab, egymás mögé fektetett tízemeletes panelház méretének felel meg. Magassága 53, legnagyobb szélessége 28 méter volt. Valóságos úszó luxusváros: lift, tornaterem, squash-pálya, úszómedence, törökfürdő, óriási szalonok. Mentőcsónakból viszont nem volt elég…

Április 14-én, éjfél előtt 20 perccel az egyik őrszem hatalmas jéghegyet vett észre a hajó útjában, leadta a riasztást. Hiába kezdték meg az elkerülő manővert, az ütközést ugyan elkerülték, de a jéghegy végigszántotta a Titanic jobb oldalát. A hajó feneke vízmentesen zárható rekeszekből állt, ám ezekből túl sok kapott léket ahhoz, hogy megakadályozhatták volna a süllyedést.

Alig két óra múlva a hajó az orrára bukott, megszűnt a világítás, majd az óriási test kettétört, és 2:20-kor elsüllyedt. Az áldozatok pontos számát illetően eltérnek a hivatalos adatok, 1490 és 1517 fő között adták meg.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.