Tudomány
újságíró, bulvár, HV előtt (Array)

Írófejedelmek írták a magyar bulvárt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 05. 27. 11:40

Virágzott a bulvár a századelő Magyarországán, volt belőle kormánypárti és ellenzéki, közös a kemény hangnem volt. És korántsem nevesincs firkászok írták.

A budapesti hírpiac a világháború kitörésekor úgy festett, mint bármely európai nagyvárosban: míg a 19. században a véleménysajtó volt jellemző és a közoktatás kiterjesztése révén a század utolsó évtizedeiben már tömegsajtóról beszélhetünk, a századforduló táján az angolszász országokban sárga sajtónak (yellow press) nevezett bulvárlapok a magyar olvasót is meghódították. 1905-ben indult A Nap, majd pár évre rá a Pesti Futár, 1910-ben pedig Az Est, amely már a világháború kitörésekor 80000-es példányszámot ért el.

A Tisza által szorgalmazott kormánypárti bulvár 1915 decemberében indult. E jellegzetesen a modern nagyvárosi életformához kötődő témák – magánéleti és politikai botrányok, katasztrófák és bűnügyi történetek – ismerősek. Ami talán meglepő lehet, hogy a szenzációsajtóban olyan nagy nevek írtak mint például Molnár Ferenc, Szép Ernő, Kosztolányi Dezső, vagyis volt irodalmi minőségük is.

Kosztolányi Dezső (Array)Fotó: wikipedia

Durvult a bulvár

A sajtó egyébként igen sokszínű volt – akkoriban még minden politikai irányzat, szín és ízlés képes volt saját lapot kiadni. A háború – miközben a fizetőképes kereslet jelentősen csökkent, és a drágaságon túl a gyűjtések, a hadikölcsön-jegyzések is apasztották – felfutást jelentett a lappiacon, mivel hatalmasra nőtt az emberek információigénye, amit akkoriban más médium nem tudott kielégíteni.

A múzsákat lelövik, ugye?

A múzsákat lelövik, ugye? címmel indított hatrészes beszélgetés-sorozatot a Politikatörténeti Intézet négyéves I. világháborús projektje keretében, amelynek az idei évben a kultúra a kiemelt témája. Második alkalommal Balázs Eszter történész és László Ferenc kritikus volt Takács Róbert vendége, akik azt járták körül, hogyan változott meg a sajtó működése és szerkezete 1914 után, illetve mi jellemezte az irodalmi életet a háború éveiben.

A rádiózás csak a háború alatti híradástechnikai fejlődésnek köszönhetően vált egyáltalán alkalmassá arra, hogy műsort sugározzon, a budapesti Telefonhírmondó pedig mindössze pár ezer háztartást ért el – a tömegeknek maradtak a lapok. A háború utolsó évében Az Est már 300 ezer példányban jelent meg, de a Pesti Hírlapnak is volt egy-egy félmilliós lapszáma. Bár a bulvárlapoknak szokták tulajdonítani a hangnem eldurvulását, ahhoz az ekkor feltűnő, élesen antiliberális – sőt 1917 fele antiszemita – keresztény lapok, például az Új Nemzedék is erőteljesen hozzájárultak.

újságíró, bulvár, HV előtt (Array)Fotó: Fortepán

Felelősség szerzőtől a tulajdonosig

A Monarchia sajtótörvénye kifejezetten liberális volt, így például a lapalapításnak legfeljebb anyagi akadályai voltak: a beruházáson túl egy nagyobb összeget, az úgynevezett kauciót is letétbe kellett helyezni. Viszont nem kellett semmiféle további engedély. A kiegyezés után az 1848-as sajtótörvényt hozták vissza, de már a század utolsó évtizedétől napirenden volt annak korszerűsítése, hiszen a sajtóviszonyok alapvetően megváltoztak az ipari forradalom fél évszázada alatt.

Az 1914-ben – még hónapokkal a világháború kitörése előtt – elfogadott sajtótörvény azonban nagy felzúdulást keltett, még a kormánybarát sajtómogul, Rákosi Jenő is óvatosan tiltakozott ellene. Pedig olyan hatalmas változásokat nem vezetett be: igyekezett szabályozni a többszintű felelősség rendszerét (a szerzőtől a szerkesztőn át a tulajdonosig), és leginkább a hivatalos tájékoztatás rendjét kötötte meg. 1914 tavaszán még azt lehetett gondolni, hogy ez a központosítás a rendőrségi hírszolgálatot fogja majd rövidebb pórázra, de a háborúban a hadi tájékoztatás teljes központosítása következett be.

A folytatás

Csunderlik Péter beszélget Laska Pál forgatókönyv-íróval és László Ferenc kritikussal a zene és a film kérdéseiről A múzsákat lelövik, ugye? címmel indított hatrészes beszélgetés-sorozat harmadik részében. Az esemény 2015. május 27-én szerdán 17:30-kor lesz a Politikatörténeti Intézetben.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2016. augusztus 18.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) átadja a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Bayer Zsolt írónak, újságírónak, szerkesztőnek, a Magyar Hírlap munkatársának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a Pesti Vigadó dísztermében tartott ünnepségen 2016. augusztus 18-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.