Tudomány

Kálmán király hitt a boszorkányokban

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 02. 03. 13:00

Könyves Kálmánban az egyik legnagyobb magyar uralkodót tisztelhetjük annak ellenére, hogy szemben a közvélekedéssel az "igazi" boszorkányok létezésében ő sem kételkedett, tevékenységüket büntetni rendelte. 1116. február 3-án hunyt el.

Korábban a témában:

“A boszorkányokról pedig, mivelhogy nincsenek, semmi emlékezet ne legyen.” Kálmán királyunk eme törvényét idézzük legtöbbször, amikor az uralkodó fejlett gondolkodását, műveltségét, felvilágosodottságát kívánjuk példával alátámasztani. Semmi kétség, nagy tudással és tehetséggel kormányozta az országot, ám fenti esetben a szöveg teljesen mást jelentett a XI. században, mint ma.

Boszorkány és boszorkány

Könyves Kálmán (könyves kálmán, )A boszorkányra két kifejezést használtak. A striga a pogány időkből származó bűbájos, vámpírszerű személy, aki éjjel állat alakját öltve kísértette az alvókat, szokása volt embert is enni. A latin szövegből kiderül, Könyves Kálmán ezekre az idejét múlt babonaságokra gondolt fent idézett rendelettel. A “valódi” boszorkányokat, a maleficus, nőnemű alakjában malefica megnevezésű rontók, bűbájosok megbüntetését ő is indokoltnak tartotta. “A bűbájosokat a főesperes meg az ispán emberei keressék fel és vigyék törvény eleibe” – áll feketén-fehéren a törvénykönyvben.

A mára szállóigévé vált kezdő mondatunk tehát csak “félsiker”, ám ez mit sem von le Kálmán uralkodói és szellemi nagyságából. A mai napon, azaz 1116. február 3-án hunyt el a tudós király, ám országlása két évtizede alatt olyat alkotott, ami méltán emeli történelmünk nagyjai közé. A krónikák szerint papnak szánták a sánta, púpos, beszédhibás fiút, innen széles körű műveltsége, amely miatt megkapta a könyves jelzőt.

Nagybátyja, I. László később mégis őt jelölte utódjául, 1095-ben vette át az ország kormányzását. Regnálását beárnyékolta az öccsével, Álmossal vívott állandó háborúskodás, ami még az utókorban róla élő képet is befolyásolta. Kálmán után ugyanis Álmos leszármazottai kerültek trónra, akik igyekeztek minél rosszabb színben feltüntetni Könyves Kálmánt. Valahol érthető, tekintve, hogy Álmos sokadik lázadása után a király őt és fiát, a későbbi II. (Vak) Bélát is megvakíttatta és kolostorba záratta.

A nagy államférfi

A belviszály ellenére uralkodása során szinte minden téren kiemelkedő sikereket ért el. Megregulázta a hazánkon áthaladó keresztes hadakat, a velencei dózsét lemondatta horvát és dalmát hercegi címéről, majd ezeket a területeket Magyarországhoz csatolta. Az invesztitúraharcokban a pápa mellé állt, keresztülvitte Magyarországon a gregorián reformokat. Az államszervezésben legjelentősebb intézkedése az 1100-ban és az 1116 körül kiadott két törvénykönyv volt.

László rendelkezéseihez képest jóval enyhébb szankciókat vezettek be, mérsékelték a testcsonkítást és a halálbüntetést, valamint a korhoz képest felvilágosult módon jártak el a mágiával kapcsolatban is – erről volt szó fentebb. Kálmán államszervező munkájának köszönhetően szilárdult meg a horvát bán és az erdélyi vajda tisztsége, ő állította fel a nyitrai püspökséget, egyházpolitikájában pedig arra törekedett, hogy a főbb címeket minél műveltebb és rátermettebb férfiak nyerhessék el.

Testi hibái ellenére – ha egyáltalán voltak ilyenek – teljesítménye egyértelműen pozitív. Belpolitikai intézkedésével jelentősen hozzájárult Szent István keresztény államának megszilárdításához, külpolitikája pedig elindította Magyarországot a kelet-közép-európai nagyhatalommá válás útján.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.