Tudomány

Ekkora gazdagságot még álmában sem láthat

A boldog békeidőkben a luxus, a fényűzés, a gazdagság olyan fokán éltek a magyar főnemesek, amilyen ma már szinte elképzelhetetlen.

Az arisztokrata gyermekekbe születésüktől a kivételezettség tudatát nevelték, felnőttként magától értetődőnek tekintették, hogy mindenből a legmagasabb színvonalú jár neki. Elitizmusuk fontos eleme volt az elzárkózás. Jellemzően többlaki életet éltek, az egyik helyszínt az öröklött – esetleg átépített – barokk vagy klasszicista, illetve historizáló stílusban újonnan emelt kastély biztosította, itt kevesebb formasággal járó életmódot folytathattak – írja Dobszay Tamás történész a Mindennapok története blogon.

Házak, paloták

A vidéki rezidenciák közül egyeseket csak vadászkastélynak használtak, másokban a család felhalmozott értékeit őrizték. Voltak persze olyanok is, amelyeket úgy rendeztek be, hogy huzamos tartózkodás esetén is kényelmes otthont nyújtson a családnak. Díszes, tekintélyt parancsoló kerítés vagy magas kőfal szigetelte el a falu „közönséges” látványától és zajaitól.

A kastélyok azonban az év hosszabb-rövidebb szakában üresen álltak, mert a főrangúak idejük jelentős részét másutt töltötték. A leggazdagabbaknak Budapesten és/vagy Bécsben, illetve a birtokaik közelében fekvő nagyobb városokban is volt lakásuk. A „lakás” jelenthetett saját palotát, vagy – lehetőleg más arisztokratáktól – bérelt lakrészt. A főnemesség nem tagadta meg magától a hegyvidéki és a tengerparti üdülés élményeit sem. Tátralomnicon részben az ő igényeik kiszolgálására épült üdülőövezet, de látogatták Abbázia vagy a távolabbi francia vidékek tengerpartjait is.


Bécsi bál 1900-ban (Wilhelm Gause)

Ruha egy ház árából

A mindennapi élet egyes tevékenységei is külön helyiségeket kaptak. A családtagok mindegyikének külön háló vagy lakosztály járt, a ház urának saját dolgozószoba. A vendégeket hosszabb tartózkodáskor önálló lakosztályban, vendégszobákban, olykor külön szárnyban helyeztek el. A nemzedékek óta halmozódó műtárgyaknak a könyvtár, képtár, gyűjtemény adott helyet. A természettudományos gyűjteményekben egzotikumokat, olykor extrém tárgyakat is őriztek.

Az öltözködésben az igényesség a kitűnő anyagokból, finom kelmékből készült, pazarló méretű ruhatár kialakítását eredményezte. A díszmagyar árából nem egyszer földbirtokot vagy budapesti házat lehetett volna venni. A bőség, a választékosság és a szertartásosság az étkezésben, az otthon is kiöltözve, értékes porcelán és ezüstkészlettel elfogyasztott hat–nyolcfogásos, étel- és italritkaságokkal készült vacsorákban is megnyilvánult.

Az elzárkózás, a kiválóság öntudatának légköre miatt nem volt ritka a személyiség gőgös torzulása. Valószínűleg nem igaz, de jellemzi a kort a pletyka, mely szerint Festetics Tasziló herceget „birtokainak alkalmazottai nem is üdvözölhették, ha kikocsizott keszthelyi kastélyából, hanem előírás szerint földre vetették magukat, hogy ne is lássa őket”.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.