Tudomány

Ekkora gazdagságot még álmában sem láthat

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 01. 31. 15:00

A boldog békeidőkben a luxus, a fényűzés, a gazdagság olyan fokán éltek a magyar főnemesek, amilyen ma már szinte elképzelhetetlen.

Korábban a témában:

Az arisztokrata gyermekekbe születésüktől a kivételezettség tudatát nevelték, felnőttként magától értetődőnek tekintették, hogy mindenből a legmagasabb színvonalú jár neki. Elitizmusuk fontos eleme volt az elzárkózás. Jellemzően többlaki életet éltek, az egyik helyszínt az öröklött – esetleg átépített – barokk vagy klasszicista, illetve historizáló stílusban újonnan emelt kastély biztosította, itt kevesebb formasággal járó életmódot folytathattak – írja Dobszay Tamás történész a Mindennapok története blogon.

Házak, paloták

A vidéki rezidenciák közül egyeseket csak vadászkastélynak használtak, másokban a család felhalmozott értékeit őrizték. Voltak persze olyanok is, amelyeket úgy rendeztek be, hogy huzamos tartózkodás esetén is kényelmes otthont nyújtson a családnak. Díszes, tekintélyt parancsoló kerítés vagy magas kőfal szigetelte el a falu „közönséges” látványától és zajaitól.

A kastélyok azonban az év hosszabb-rövidebb szakában üresen álltak, mert a főrangúak idejük jelentős részét másutt töltötték. A leggazdagabbaknak Budapesten és/vagy Bécsben, illetve a birtokaik közelében fekvő nagyobb városokban is volt lakásuk. A „lakás” jelenthetett saját palotát, vagy – lehetőleg más arisztokratáktól – bérelt lakrészt. A főnemesség nem tagadta meg magától a hegyvidéki és a tengerparti üdülés élményeit sem. Tátralomnicon részben az ő igényeik kiszolgálására épült üdülőövezet, de látogatták Abbázia vagy a távolabbi francia vidékek tengerpartjait is.


Bécsi bál 1900-ban (Wilhelm Gause)

Ruha egy ház árából

A mindennapi élet egyes tevékenységei is külön helyiségeket kaptak. A családtagok mindegyikének külön háló vagy lakosztály járt, a ház urának saját dolgozószoba. A vendégeket hosszabb tartózkodáskor önálló lakosztályban, vendégszobákban, olykor külön szárnyban helyeztek el. A nemzedékek óta halmozódó műtárgyaknak a könyvtár, képtár, gyűjtemény adott helyet. A természettudományos gyűjteményekben egzotikumokat, olykor extrém tárgyakat is őriztek.

Az öltözködésben az igényesség a kitűnő anyagokból, finom kelmékből készült, pazarló méretű ruhatár kialakítását eredményezte. A díszmagyar árából nem egyszer földbirtokot vagy budapesti házat lehetett volna venni. A bőség, a választékosság és a szertartásosság az étkezésben, az otthon is kiöltözve, értékes porcelán és ezüstkészlettel elfogyasztott hat–nyolcfogásos, étel- és italritkaságokkal készült vacsorákban is megnyilvánult.

Az elzárkózás, a kiválóság öntudatának légköre miatt nem volt ritka a személyiség gőgös torzulása. Valószínűleg nem igaz, de jellemzi a kort a pletyka, mely szerint Festetics Tasziló herceget „birtokainak alkalmazottai nem is üdvözölhették, ha kikocsizott keszthelyi kastélyából, hanem előírás szerint földre vetették magukat, hogy ne is lássa őket”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.