Tudomány

Egy tó ölt meg 1700 embert

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 01. 05. 16:00

A kameruni Nyos-tó tükörsima vize alól egyszer már kiszabadult a mérges gáz, ám a jövőben még pusztítóbb lehet.

Korábban a témában:

Az afrikai ország vulkanikus övezetében, egy inaktív tűzhányó kráterében terül el az 1,5 négyzetkilométeres, helyenként 200 méternél is mélyebb krátertó. A tó alatti magmaüregből szén-dioxid szivárog a tóba, ami alkalmanként gyilkos kitöréshez vezet. Ezért nevezik robbanó tónak is, amilyenből Afrikában összesen három ismert: a Nyos mellett a Monoun-tó, és a ruandai Kivu-tó.

Nyugalmi állapotban az ilyen tavak egy zárt üdítős palackhoz hasonlítanak. A szén-dioxid oldott állapotban van jelen a vízben, minél nagyobb a felül fekvő víztömeg súlya, annál több gáz oldódik fel a mélyben. Ha a víz telítődik a szén-dioxiddal, már csak egy kiváltó ok kell, ami megindítja az úgynevezett limnikus kitörést.


A Nyos-tó (Europress Fotóügynökség)

A Nyos esetében ez gyaníthatóan egy földcsuszamlás volt 1986. augusztus 21-én. MInt mikor kinyitjuk a szénsavas üdítőt, ám itt gigászi mennyiségű, 80 millió köbméternyi gáz szabadult ki a mélyből. A környéken legkevesebb 1700 embert és több ezer állatot ölt meg a szén-dioxid. A tudósok ezek után öt csövet terveztek levezetni a mélybe, amelyeken keresztül folyamatosan távozhatna a felgyülemlett gáz. Egy ilyen el is készült, ám további csövek elhelyezését már kockázatosnak tartják: félő, hogy újabb kitörést indíthatnának el.

Nem csak a gáz jelent továbbra is óriási veszélyt a tó környezetében élőkre. Természetes sziklafalai gyengülőben vannak, és ha egy földmozgás széttöri ezt a falat, hatalmas mennyiségű víz zúdulhat a mélyebben fekvő falvakra, egészen Nigériáig. Ugyancsak Kamerunban fekszik a Monoun-tó, amelynek 1984-es kitörése 37 ember halálát okozta.


A Nyos-tó kitörése után (Europress Fotóügynökség)

Még nagyobb veszélyt jelent, mondhatni időzített bombának számít az Afrikai Nagy Tavak egyike, a Kivu-tó Ruanda és Kongó határán. A tóban időről-időre nagy mennyiségű metán és szén-dioxid halmozódik fel, a kitörések nyomán élővilága nagyjából ezer évenként kipusztul. A tudományos feltevések szerint a vulkáni hatások a tó alján felhevíthetik a vizet, kiszorítva belőle a metánt, robbanást okozva, ami egyidejűleg a szén-dioxid felszabadulásával is járna. Egy ilyen kitörés mellett pedig eltörpülne kameruni tavak pusztítása, hiszen a környéken kétmillió ember él.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73861991, Demeter Szil·rddal, a Petıfi Irodalmi M˙zeum ˙j igazgatÛj·val beszÈlgett¸nk. Interj˙., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.