Az afrikai ország vulkanikus övezetében, egy inaktív tűzhányó kráterében terül el az 1,5 négyzetkilométeres, helyenként 200 méternél is mélyebb krátertó. A tó alatti magmaüregből szén-dioxid szivárog a tóba, ami alkalmanként gyilkos kitöréshez vezet. Ezért nevezik robbanó tónak is, amilyenből Afrikában összesen három ismert: a Nyos mellett a Monoun-tó, és a ruandai Kivu-tó.
Nyugalmi állapotban az ilyen tavak egy zárt üdítős palackhoz hasonlítanak. A szén-dioxid oldott állapotban van jelen a vízben, minél nagyobb a felül fekvő víztömeg súlya, annál több gáz oldódik fel a mélyben. Ha a víz telítődik a szén-dioxiddal, már csak egy kiváltó ok kell, ami megindítja az úgynevezett limnikus kitörést.
A Nyos-tó (Europress Fotóügynökség)
A Nyos esetében ez gyaníthatóan egy földcsuszamlás volt 1986. augusztus 21-én. MInt mikor kinyitjuk a szénsavas üdítőt, ám itt gigászi mennyiségű, 80 millió köbméternyi gáz szabadult ki a mélyből. A környéken legkevesebb 1700 embert és több ezer állatot ölt meg a szén-dioxid. A tudósok ezek után öt csövet terveztek levezetni a mélybe, amelyeken keresztül folyamatosan távozhatna a felgyülemlett gáz. Egy ilyen el is készült, ám további csövek elhelyezését már kockázatosnak tartják: félő, hogy újabb kitörést indíthatnának el.
Nem csak a gáz jelent továbbra is óriási veszélyt a tó környezetében élőkre. Természetes sziklafalai gyengülőben vannak, és ha egy földmozgás széttöri ezt a falat, hatalmas mennyiségű víz zúdulhat a mélyebben fekvő falvakra, egészen Nigériáig. Ugyancsak Kamerunban fekszik a Monoun-tó, amelynek 1984-es kitörése 37 ember halálát okozta.
A Nyos-tó kitörése után (Europress Fotóügynökség)
Még nagyobb veszélyt jelent, mondhatni időzített bombának számít az Afrikai Nagy Tavak egyike, a Kivu-tó Ruanda és Kongó határán. A tóban időről-időre nagy mennyiségű metán és szén-dioxid halmozódik fel, a kitörések nyomán élővilága nagyjából ezer évenként kipusztul. A tudományos feltevések szerint a vulkáni hatások a tó alján felhevíthetik a vizet, kiszorítva belőle a metánt, robbanást okozva, ami egyidejűleg a szén-dioxid felszabadulásával is járna. Egy ilyen kitörés mellett pedig eltörpülne kameruni tavak pusztítása, hiszen a környéken kétmillió ember él.
