Nagyon leegyszerűsítve a történelmet Anglia VIII. Henrik király magánjellegű problémáinak köszönhette, hogy szakított a katolikus egyházzal. Megalapította az anglikán egyházat, ám önmagában az uralkodó akarata még kevés volt ahhoz, hogy teljes protestáns fordulatot érjen el: az angolok ragaszkodtak hitükhöz és egyházukhoz. Lánya, és örököse, I. Erzsébet már az erőszak eszközéhez nyúlt, gyakorlatilag ellenségként kezelte katolikus alattvalóit.
A merész terv
A hivatalnoki pályára lépő személyeknek neki, mint az anglikán egyház fejének kellett hűségesküt tenniük, de egyes esetekben súlyos bírságokkal, börtön-, vagy halálbüntetéssel is sújtotta őket. Az új király, az 1603-ban trónra lépő I. Jakab toleránsabbnak mutatkozott: eltörölte az Erzsébet által kivetett bírságokat, több katolikus előkelőt magas pozíciókba juttatott. Ám intézkedéseivel most a puritánok haragját vonta magára, akik túl erősnek bizonyultak, így Jakab visszaállította a római egyház híveit sújtó intézkedéseket – írja a Rubicon.hu.
Nem hagyták magukat a katolikusok sem, a szervezkedés élére egy nemes, Robert Catesby állt. A később lőpor-összeesküvés néven ismertté vált tervet 1604-re dolgozták ki: fel akarták robbantani a parlament felsőházát, azaz a Lordok Házát egy ülés közben, amikor a király is a teremben tartózkodik. Ezek után a protestáns elit megsemmisítése és a katolikus uralom visszaállítása következett volna. A merényletre összeállt egy trió: Guy Fawkes, John Wright és Thomas Percy. Miután 1604 májusában esküt tettek, majd 1605. november 5-re tűztek ki tervük végrehajtását, amikor az uralkodó trónbeszédet készült intézni a parlamenthez.
Az összeesküvők (Wikipedia)
Porszem a gépezetben
Thomas Percy pedig pincét bérelt az országgyűlés épületének közvetlen közelében. Feltételezések szerint több hónapig tartott, míg az összeesküvők a Temzén Londonba csempészték a robbantáshoz használni kívánt 36 hordó puskaport. Ezalatt Catesby újabb katolikus nemeseket nyert meg, akik a merénylet utáni hatalomátvételben játszottak volna szerepet. De nem volt elég óvatos. Az egyik összeesküvőnek, Francis Treshamnek ugyanis két sógora a Lordok Házának tagja volt, meg akarta menteni az életüket.
Októberben névtelen levelet írt egyik rokonának, amelyben nagy vonalakban felfedte a szervezkedést és óva intette őt az országgyűlés megnyitó ülésén való részvételtől. Az illető Lord Monteagle volt, és ahelyett, hogy “jóakarója” kívánsága szerint a levelet elégette volna, egyenesen a királyi tanács elnökéhez vitte. I. Jakab katonái 1605. november 5-én, röviddel éjfél után törtek be a Westminster-palota közelében található pincébe, ahol megtalálták Guy Fawkes-t, és felfedezték a merényletre szánt 36 hordó puskaport.
Brutális bosszú
Bár a férfi John Johnson álnéven mutatkozott be, és háromnapi kínzás után sem szolgált használható információval, a helyiség bérlőjeként Thomas Percy is hamar lelepleződött, így Catesby öt társával együtt úgy döntött, hogy elmenekül Londonból. A szökevények november 8-án harcba keveredtek az őket üldöző katonasággal, mely során hárman életüket vesztették, hárman pedig fogságba estek. A hajsza egészen az 1606-os év első napjáig zajlott, mígnem – utolsóként – Robert Wintour is kézre került.
Fawkes letartóztatása (Wikipedia)
A szerencsétleneket szörnyű kínvallatás után január 30-án végezték ki: a felségárulásért akasztással, csonkítással és felnégyeléssel kellett bűnhődniük mindazoknak, akik megérték egyáltalán az ítélethirdetés napját. Hogy, hogy nem, az államügyész kapcsolatot „fedezett fel” Catesby-ék és a jezsuita rend között, így a londoni udvar hajtóvadászatot indított a katolikus egyház ellen, amelynek sok ártatlan hívő is áldozatul esett…
A törvényhozás elrendelte, hogy az angol király alattvalói minden év novemberének ötödik napján adjanak hálát a „lőpor-összeesküvés” kudarcáért – ez a jogszabály egészen a 19. század közepéig érvényben maradt. A tűzijátékkal egybekötött ünnepség pedig Guy Fawkes alakjával összeforrva máig nevezetes esemény Nagy-Britanniában.
