Vasárnap hajnali háromkor egy órával vissza kell állítani az órákat. Íme, a képlet, ami az átállítás-pártiak aduásza:
Ez azt írja le, hogy mennyit takarít meg 100 millió háztartás az óraátállítással, egészen pontosan a nyári időszámítás bevezetésével. Ha a sötét órákban inkább alszanak az emberek és nem kapcsolják fel a villanyt, 100 watt áramot takarítanak meg átlagosan egy órára számolva. Az egyenleg végén kijön az a tetemes mennyiségű áram, ami 100 millió háztartásra vonatkozik. Az Egyesült Államokban a legolcsóbb áramdíjjal számolva is évi 2 milliárd dollár megtakarítást eredményez az az egy óra, amivel nyaranta korábban kelünk fel.
A borzasztó bonyolultnak tűnő számítás borzasztó egyszerű eredménnyel zárul tehát: sokat takarékoskodhatunk, ha átállítjuk az órákat. Bármilyen egyszerű is ez a következtetés, a nyári-időszámítás szükségességét 1916-os bevezetése óta vitatják.
Az ellenzői szerint káros egészségügyi hatásai vannak az átállítást követő pár napban. Megnő szerintük ebben az időszakban a közúti balesetek száma és évente kétszer a különböző elektronikai rendszerek is több gondod okoznak, mint máskor, ha az átállítás zavart okoz. Súlyos kellemetlenség a Magyar Államvasutak vonatain utazóknak, hogy az őszi átállításkor egy órát vesztegelnek a vonatok és a gazdák, akik a tehenek fejését is „átprogramozzák”, veszélyeztetik a lefejt tej mennyiségét, hiszen a tehén nem szereti a változásokat.
Persze manapság már az átállítás macerája ellen szól a különböző energiatakarékos rendszerek elterjedése is. A világ jelentős részén pedig épp a nagy energiát fogyasztó elektronikus rendszerek futnak éjjel-nappal.
