Tudomány

Óceánnyi víz lehet a föld alatt

Hatalmas mennyiségű vízkészletek rejtőzhetnek 400 kilométerrel a Föld felszíne alatt szemmel láthatatlan ásványba zárva.

Egy, a brazíliai Juína városában felfedezett gyémánt olyan kőzetet rejt magában, amelyre eddig természetes formájában sosem bukkantak még a tudósok. A mindössze 3 milliméteres úgynevezett barna gyémánt analízisekor előkerült ringwoodit ásvány bizonyítani látszik a geológusoknak azt a régi feltevését, hogy a bolygó mélyén víz létezik.

Nem lehet hajózni rajta

Az elemzést a kanadai Albertai Egyetem geológusa, Graham Pearson vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport végezte, tanulmányuk a Nature tudományos magazin friss számában jelent meg.

A kutatók szerint a Föld mélyében, 400-670 kilométerrel a talajszint alatt olyan mennyiségű víz rejtőzik, mint amennyi az óceánokban hullámzik a kutatók becslése alapján. Azonban nem az Utazás a Föld középpontja felé című Verne-regény földalatti, hajózható tengereiről van szó, hanem a ringwoodit belsejébe zárt vízről.

A ringwoodit létét eddig csak feltételezték a tudósok, mert a földkéreg kőzeteiben egyáltalán nem találtak ilyet. Képződéséhez a felső földköpeny alsó részén elhelyezkedő átmeneti zóna nyomás- és hőmérsékletviszonyaira van szükség. Az átmeneti zóna a felszín alatt 410-660 kilométer mélyen található a felső és az alsó földköpeny között.

Gigantikus kitörések lehettek

A ringwooditot eddig a szakemberek csak meteoritokból és nagynyomású laboratóriumi kísérletekből ismerték. A gyémántban megtalált, a Föld mélyéből származó darabkája több mint egy százalék vizet tartalmaz, ami igen sok. A víz jelenléte arra utal, hogy az ásvány nedves környezetben keletkezhetett.

A ringwoodit felfedezése a véletlennek köszönhető: szabad szemmel a miniatűr ásványi szemcse láthatatlan. Pearson egyik doktorandusza, John McNeil speciális spektrométerrel bukkant rá, amikor más ásványok után kutatva megvizsgálta a kereskedelmi értéktelen, mindössze 20 dollárt érő gyémántot, amelyet amatőr aranyásók találtak 2008-ben egy folyómederben. A drágakődarabka egy vulkáni kitörés során kerülhetett a felszínre.

A felfedezés arra is utal, hogy a mai tengerek és óceánok vizének nagy része a földkéregbe zárt víz felszínre kerüléséből származhatott. Ezek a víztartalmú ásványok a bolygó kialakulásának első szakaszára jellemző gigantikus kitörések során törhettek fel a mélyből.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.