Tudomány
székely autonómia (székely autonómia, )

Erővel törték meg a székelységet

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 01. 07. 16:09

Kétszáz székelyt, köztük gyerekeket és nőket mészárolt le a császári katonaság Madéfalván. A SICVLICIDIVM szó székelyek meggyilkolását jelenti, és egyben megadja az évszámot is.

Korábban a témában:

A XVIII. század második felére az Oszmán Birodalom veszített ugyan erejéből, de még mindig komoly katonai fenyegetést jelentett a Habsburgok államára. Mária Terézia ezért 1761-ben elrendelte, hogy a Délvidék és Horvátország mintájára Erdélyben is szervezzenek határőrséget románok és székelyek soraiból.

A zömében jobbágysorban élő románság számára ez előrelépést jelentett, ezért készségesen jelentkeztek az újonnan felállított ezredekbe. A székelyek azonban számos kiváltságuk birtokában már nem voltak ennyire lelkesek, igyekeztek szabotálni a királynő terveit – írja a Rubicon.hu.

Békés ellenállás

A sorozást Adolf Buccow tábornok, katonai főparancsnok kezdte meg, ám félő volt, hogy brutális módszerei, az állandó zaklatások felkelést robbantanak ki. A katonai főparancsnoksággal 1763 tavaszán a látszólag körültekintőbb Siskovics József bárót bízta meg a királynő, aki egy bizottság segítségével folytatta a toborzást. Mária Terézia határozott kérése ellenére ugyanakkor a székelyeket továbbra is a megtörés eszközével igyekeztek besorozni.

Általános jelenséggé vált, hogy amelyik székben megjelentek a császáriak, a székely férfilakosság jelentős része, sokan családostul a közeli erdőségekbe menekült. A madéfalvi események előtt ugyanakkor nem történtek fegyveres atrocitások, a gyülekező székelyek petíciókkal, küldöttségek útján igyekeztek lebeszélni a császári tiszteket az összeírásokról.

Brutális válasz

Feltehetően nem lett volna ez másképp a kis csíki faluban, Madéfalvában sem. Az ide érkező csapatok vezetője, Carato alezredes azonban mégis arra kapott utasítást, hogy erőszakkal verje le a háromszékiek és kászonszékiek által is támogatott helyi ellenállást. A parancs nyomán a tiszt 1764. január 7-én hajnalban körbezárta a falut, majd ágyútűz kíséretében rohamot indított a zömében még alvó férfiak, nők, gyerekek ellen.

SICVLICIDIVM

A siculicidium latinul “székelyöldöklést”, “székelygyilkosságot” jelent, egyben egy kronogramma. Nagy betűkkel kiírva, az egyes betűket római számként értelmezve megadja a dátumot.

S (-), I (1), C (100), V (5), L (50), I (1), C (100), I (1), D (500), I (1), V (5), M(1000) = 1764

A császári katonák órákon át üldözték és gyilkolták a védtelen falusiakat, köztük nőket és gyermekeket. A házak java részét kifosztották, majd felgyújtották, a menekülők közül pedig sokakat a mezőkön vagdostak le Carato huszárjai. Összesen körülbelül 200 embert öltek meg, és vagy kétszer ennyi foglyot ejtettek. Utóbbiakat Talócára, vagy a csíkszeredai várba hurcolták, ahol embertelen körülmények között őrizték őket.

Az embertelen fellépésnek meglett a hatása, a székelyek megtörtek: a többi szék lakossága az ágyúkkal felvonuló császári katonaság előtt végül letette a hűségesküt, az összeírók pedig 1764 során felállították a királynő által kért ezredeket. A madéfalvi veszedelem, vagy siculicidum (székelygyilkosság) még egy szomorú következménnyel járt. A következő hetekben, hónapokban több ezren keltek útra a Székelyföldről a Kárpátok túloldalán fekvő Moldvába. Ahogy a székelyek mondják, a kitelepülők „elcsángáltak” Erdélyből.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

cof
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.