Hitler nem bízott meg a magyar vezetésben, 1944 március 19-én megszállta Magyarországot. Horthy Miklós kormányzó bár pozíciójában maradt, híveivel együtt háttérbe szorult. Ám nem törődtek bele a passzivitásba: sikerült megakadályozni a csendőrpuccsot és megmenteni a budapesti zsidóságot a deportálástól. Augusztus végén kiugrott a háborúból Románia, majd Bulgária, a német hadvezetésben így bekövetkezett fejetlenséget Horthy arra használta fel, hogy Sztójay Döme helyett a hozzá lojális Lakatos Géza vezérezredest nevezze ki miniszterelnöknek – írja a Rubicon.hu.
Királytigris Budapesten 1944 októberében
Forrás: Wikipedia
Horthyt elárulták, megzsarolták
Ezzel együtt újraindították a fegyverszünetről és a kiugrásról folytatott tárgyalásokat. Még azt is elfogadták, hogy az angolszász hatalmak helyett Sztálinnal kell békét kötni, és Magyarország visszaszorul a trianoni határok mögé.
Horthy a kiugrást két magyar hadsereg átállása, és a frontvonal megbontása révén képzelte el, ami az október 11-i megbeszélés értelmében az „1920. március 1-jei rendeletem végrehajtandó” szövegű üzenet elküldése után kezdődött volna meg. A kormányzó az akciót Budapestről irányította, bár a Honvéd Vezérkar főnöke, Vörös János többször megpróbálta őt rávenni, hogy utazzon le Husztra, és személyes jelenlétével biztosítsa az 1. magyar hadsereg lojalitását. Október 14-én aztán az események felgyorsultak: a Vörös Hadsereg 48 órás ultimátumot adott Horthynak az átállás végrehajtására, a kormányzó pedig másnapra elrendelte az utóbb sikertelenül végződő kiugrási akció megindítását.
A Gestapo azonban jórészt árulók révén pontos információkkal rendelkezett a készülő kiugrásról, a kulcsfigurák kikapcsolásával gyakorlatilag már az első perctől fogva kézben tartotta a magyarországi eseményeket. Bakay Szilárd, Budapest térparancsnoka, Horthy egyik legközelebbi bizalmasa után október 15-én a délelőtti órákban ifjabb Horthy Miklóst is elrabolták, hogy később egyetlen életben maradt fiával zsarolhassák meg az idős kormányzót.
A terv órák alatt összeomlott
Az eleve kedvezőtlen helyzethez aztán két másik negatív körülmény is társult: a kevés idő és a túl sok szabotőr együttes jelenléte. Horthy például csak október 15-én, fél 11-kor jelentette be a koronatanácsban fegyverszüneti szándékát, délben pedig már Veesenmayerrel tárgyalt a háború befejezéséről. Horthy utasítása aztán felemás módon valósult meg, ugyanis felhívását délután fél 1 után háromszor is beolvasták a rádióban – eközben a kormányzó Rudolf Rahnnal, Hitler különmegbízottjával tárgyalt –, a fent említett titkos jelszó azonban csak a 2. magyar hadsereg parancsnokához, Veress Lajoshoz jutott el. Ő azonban hamarosan német fogságba került.
Az esélyek egyre csak romlottak. A fővárosi I. hadtest parancsnokát, Aggteleky Bélát és Hardy Kálmánt, a Honvéd Folyami Erők parancsnokát saját beosztottjaik tartóztatták le. Azok a csapatok, melyektől a kormányzó támogatást remélt, sorra pártoltak át a németek oldalára. Az államfő gyakorlatilag még a németekkel tárgyalt, amikor a nácibarát katonai vezetők már vissza is vonták a parancsot, és felszólították a katonákat a szovjetek elleni harc folytatására.
Délután 2 óra körül a kiugrás ügye gyakorlatilag már elbukott, a németek és az őket támogató nyilas fegyveres osztagok pedig – a Páncélököl-hadművelet keretében – fokozatosan megszállták Budapest stratégiai fontosságú pontjait. Elfoglalták a Rádió épületét, és a maguk oldalára állították a katonai és csendőri alakulatokat. Délután négykor a Várban található német követségen Szálasi Ferenc nyilas vezető már meg is alakította kormányát, melyet október 16-án úgy ismertettek el Horthyval, hogy Mauthausenbe hurcolt fia életével zsarolták meg.
Este fél 10-re a kiugrási kísérlet minden kétséget kizáróan kudarcba fulladt, Szálasi proklamációja, a Vörös János nevében kiadott új hadparancs nyomán pedig minden visszatért a régi kerékvágásba. A sikertelen átállási kísérlet után Horthyt a németek eltávolították pozíciójából, majd őrizetbe vették, hazánknak pedig egyszerre kellett szembesülnie a nyilasok rémuralmával és a háborús pusztítás összes szörnyűségével.
A kiugrási kísérletről bővebben és más érdekes történelmi témákról ide kattintva olvashat többet a Rubicon.hu-n.
