Tudomány

Megpecsételte sorsunkat a Gestapo

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 10. 15. 17:00

A Gestapo nyugodt szívvel számíthatott a magyar árulókra, Horthy kiugrási kísérlete 1944. október 15-én órák alatt kudarcba fulladt. A Páncélököl hadművelettel megkezdődött Szálasi és a nyilasok ámokfutása.

Korábban a témában:

Hitler nem bízott meg a magyar vezetésben, 1944 március 19-én megszállta Magyarországot. Horthy Miklós kormányzó bár pozíciójában maradt, híveivel együtt háttérbe szorult. Ám nem törődtek bele a passzivitásba: sikerült megakadályozni a csendőrpuccsot és megmenteni a budapesti zsidóságot a deportálástól. Augusztus végén kiugrott a háborúból Románia, majd Bulgária, a német hadvezetésben így bekövetkezett fejetlenséget Horthy arra használta fel, hogy Sztójay Döme helyett a hozzá lojális Lakatos Géza vezérezredest nevezze ki miniszterelnöknek – írja a Rubicon.hu.

gestapo budapesten (gestapo, ) Királytigris Budapesten 1944 októberében
Forrás: Wikipedia

Horthyt elárulták, megzsarolták

Ezzel együtt újraindították a fegyverszünetről és a kiugrásról folytatott tárgyalásokat. Még azt is elfogadták, hogy az angolszász hatalmak helyett Sztálinnal kell békét kötni, és Magyarország visszaszorul a trianoni határok mögé.

Horthy a kiugrást két magyar hadsereg átállása, és a frontvonal megbontása révén képzelte el, ami az október 11-i megbeszélés értelmében az „1920. március 1-jei rendeletem végrehajtandó” szövegű üzenet elküldése után kezdődött volna meg. A kormányzó az akciót Budapestről irányította, bár a Honvéd Vezérkar főnöke, Vörös János többször megpróbálta őt rávenni, hogy utazzon le Husztra, és személyes jelenlétével biztosítsa az 1. magyar hadsereg lojalitását. Október 14-én aztán az események felgyorsultak: a Vörös Hadsereg 48 órás ultimátumot adott Horthynak az átállás végrehajtására, a kormányzó pedig másnapra elrendelte az utóbb sikertelenül végződő kiugrási akció megindítását.

A Gestapo azonban jórészt árulók révén pontos információkkal rendelkezett a készülő kiugrásról, a kulcsfigurák kikapcsolásával gyakorlatilag már az első perctől fogva kézben tartotta a magyarországi eseményeket. Bakay Szilárd, Budapest térparancsnoka, Horthy egyik legközelebbi bizalmasa után október 15-én a délelőtti órákban ifjabb Horthy Miklóst is elrabolták, hogy később egyetlen életben maradt fiával zsarolhassák meg az idős kormányzót.

Részletek Horthy kiáltványából. 1944. október 15.

Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette. … Olyan nép, amely egy már elvesztett háborúban szolgalelkűséggel idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedné tenni apáitól öröklött földjét, elvesztené a világ közvéleménye előtt megbecsültetését. … közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani.

A rádióban beolvasott teljes szöveget ide kattintva hallgathatja meg.

A terv órák alatt összeomlott

Az eleve kedvezőtlen helyzethez aztán két másik negatív körülmény is társult: a kevés idő és a túl sok szabotőr együttes jelenléte. Horthy például csak október 15-én, fél 11-kor jelentette be a koronatanácsban fegyverszüneti szándékát, délben pedig már Veesenmayerrel tárgyalt a háború befejezéséről. Horthy utasítása aztán felemás módon valósult meg, ugyanis felhívását délután fél 1 után háromszor is beolvasták a rádióban – eközben a kormányzó Rudolf Rahnnal, Hitler különmegbízottjával tárgyalt –, a fent említett titkos jelszó azonban csak a 2. magyar hadsereg parancsnokához, Veress Lajoshoz jutott el. Ő azonban hamarosan német fogságba került.

Az esélyek egyre csak romlottak. A fővárosi I. hadtest parancsnokát, Aggteleky Bélát és Hardy Kálmánt, a Honvéd Folyami Erők parancsnokát saját beosztottjaik tartóztatták le. Azok a csapatok, melyektől a kormányzó támogatást remélt, sorra pártoltak át a németek oldalára. Az államfő gyakorlatilag még a németekkel tárgyalt, amikor a nácibarát katonai vezetők már vissza is vonták a parancsot, és felszólították a katonákat a szovjetek elleni harc folytatására.

Délután 2 óra körül a kiugrás ügye gyakorlatilag már elbukott, a németek és az őket támogató nyilas fegyveres osztagok pedig – a Páncélököl-hadművelet keretében – fokozatosan megszállták Budapest stratégiai fontosságú pontjait. Elfoglalták a Rádió épületét, és a maguk oldalára állították a katonai és csendőri alakulatokat. Délután négykor a Várban található német követségen Szálasi Ferenc nyilas vezető már meg is alakította kormányát, melyet október 16-án úgy ismertettek el Horthyval, hogy Mauthausenbe hurcolt fia életével zsarolták meg.

Este fél 10-re a kiugrási kísérlet minden kétséget kizáróan kudarcba fulladt, Szálasi proklamációja, a Vörös János nevében kiadott új hadparancs nyomán pedig minden visszatért a régi kerékvágásba. A sikertelen átállási kísérlet után Horthyt a németek eltávolították pozíciójából, majd őrizetbe vették, hazánknak pedig egyszerre kellett szembesülnie a nyilasok rémuralmával és a háborús pusztítás összes szörnyűségével.

A kiugrási kísérletről bővebben és más érdekes történelmi témákról ide kattintva olvashat többet a Rubicon.hu-n.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.