Betartották a kommunáci paktumot

Európa felosztása és Lengyelország 1939. szeptember 17-ei hátbatámadása erkölcstelen, de logikus lépés volt Sztálin részéről.

Korábban a témában:

A kommunista és a náci diktatúra kiegyezett egymással a II. világháború előestéjén. A Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékára hivatalosan csak 1989-ben derült fény, de az események annyira olajozottan követték egymást, hogy létezése a kortársak előtt sem lehetett titok. Főleg, miután a szovjetek 1939. szeptember 17-én hátba támadták a németekkel élethalálharcot vívó Lengyelországot.

A “kommunáci megállapodás” értékelése azóta sem egységes. Az egészben talán a legérdekesebb, ahogy a modern orosz történetírás viszonyul a kérdéshez. Elkerülhetetlen volt a Sztálin-Hitler-paktum?

Sztálin kényszerhelyzetben?

A II. világháborúba torkolló konfliktus kirobbantásában különböző okból, de Sztálin és Hitler is érdekelt volt. Egyiküket a bolsevik doktrina terjesztése, másikukat a revans és egy új birodalom létrehozása sarkallta. Franciaország és Nagy-Britannia a Szovjetuniót a nyugat ellenségének tekintette, amelyet „Hitler karjával” remélt elpusztítani, vagyis a nyugatnak is érdekében állt egy Európát átrendező konfliktus kirobbantása – vélte egy magyarországi előadásában Borisz Smeljev orosz történész.

Sztálin hasonlóan gondolkodott: egy német-francia-brit háború utáni újrarendezés a kommunizmus további térnyerésére adhatott volna alkalmat. A szovjet vezető már 1931-ben kijelentette: tíz évünk van, hogy felkészüljünk a háborúra. Miután a nyugati nagyhatalmak fenntartásokkal kezelték közeledését, ráadásul a müncheni egyezmény felkészületlenségükről is meggyőzte, párhuzamos tárgyalásokat kezdett – mint „erősebb ellenféllel” – a náci Németországgal is.

A titkos megállapodás

A Molotov-Ribbentrop-paktum valójában megnemtámadási szerződés volt titkos záradékkal. Ebben gyakorlatilag kettéosztották egymás között Lengyelországot, a Szovjetunió befolyása alá vonhatta a balti államokat, Finnországot és a román fennhatóság alatt álló Besszarábiát. Cserébe Sztálin elismerte Hitler érdekszférájának az ettől nyugatra húzódó területeket, és a nácik kezére adta a Szovjetunióban menedéket kérő német kommunistákat.

1939 augusztusára a szovjet vezér számára már teljesen egyértelművé vált, hogy Franciaország és Nagy-Britannia nem akar együttműködni a Szovjetunióval, emellett két fontos momentum is siettette Hitler és Sztálin szövetségét. Ekkor már senki előtt nem volt titok a németek Lengyelország elleni készülődése, de a lengyelek határozottan elutasították az esetleges szovjet segítséget. A helyzet azzal fenyegetett, hogy Lengyelország elfoglalásával a nácik máris a szovjet határon állnak.

Másrészt Sztálint úgy informálták, hogy Nagy-Britannia hasonló megállapodásra készül Németországgal – mint később kiderült, ez hamis hír volt. Ám ’39-ben, a keleten Japánnal harcban álló Szovjetunió számára igazi fenyegetést jelentett egy nyugati hatalmak által támogatott német offenzíva. Smeljev szerint ebben a helyzetben Sztálin számára nem volt más lehetőség, mint minél hamarabb megegyezni Hitlerrel.

Erkölcstelen, de logikus

Kulcskérdés, hogy hiba volt-e a paktum aláírása, és hiba volt-e Lengyelország szovjet megszállása. Sztálin úgy vélte, Hitler a megállapodás nélkül is megtámadta volna Lengyelországot, és egy olyan pillanatban lett volna a Szovjetunió közvetlen „szomszédja”, amikor a vörös hadsereg nagyon gyenge volt. Az 1939. szeptember 17-ei bevonulással Sztálin egyrészt visszaszerezte a lengyelek által az I. világháborúban megszállt belarusz területeket, másrészt Minszk városától 400 kilométerre „tolta ki” a szovjet-német határt.

A Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása és a lengyelországi megszállás tehát Sztálin részéről cinikus, erkölcstelen, de mindenképpen logikus és az adott helyzetben elkerülhetetlen lépés volt. De el kell fogadni, hogy a történelem nem fekete vagy fehér, hanem az akkori helyzetet és lehetőségeket kell látni a maguk összefüggéseiben – összegezte az orosz történész.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.