Ökológiai (a környezeti szempontokat figyelembe vevő, fenntartható, organikus, azaz bio-) gazdálkodás Magyarországon mintegy 127 ezer hektáron, a termőterület 2,5 százalékán folyik. Az itt megtermelt áru 80-85 százalékát alapanyagként kiviszik az országból. Ugyanakkor a belföldön eladott, feldolgozott ökológiai termékek mintegy 90 százaléka import. Ezen az arányon változtatni kellene – vélekedett Drexler Dóra.
Becslések szerint az ökológiai termékek piaci részesedése Magyarországon 1-3 százalék, a világtendenciához hasonlóan növekvő. Az ebből származó árbevétel éves szinten mintegy 20 milliárd forint, tette hozzá.
A nemzetközi tanácskozás résztvevőit köszöntötte Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki hangsúlyozta: a földet úgy kell megművelni, hogy az ott végzett munka egyben egészséges környezet biztosításának alapjául is szolgáljon. Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédében többek között arról szólt, hogy megszületett az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséről szóló Nemzeti Akcióterv. Ez a dokumentum összegzi azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtani annak érdekében, hogy az ökológiai gazdálkodás körébe vont területek nagysága növelhető legyen. Az akcióterv növelni hivatott az alapanyagok feldolgozottsági szintjét, fejleszteni kívánja a marketingtevékenységet és előmozdítja kutatói hálózatok létrehozását.
Utalt arra is, hogy további cselekvési tervek készülnek az ágazat helyzetének javítására. Ilyen a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, valamint a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program. A lefektetett tervek szintén azt szolgálják, hogy az ökológiai gazdálkodás feltételei javuljanak Magyarországon, főként a fenntarthatóság szempontjából.
Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón az együttműködés és az összefogás fontosságát hangsúlyozta a régió gazdálkodói között.
Szerkesztőségünk mindehhez csak annyit tehet hozzá: remek ez a sok program meg akcióterv meg nemzeti, de a biogazdák azért külföldre adják el az általuk megtermelt bioalapanyagok nagy részért, mert több pénzért vásárolják meg tőlük, mint itthon. Ezek szerint még úgy is megéri az üzlet mind a külföldi vevőnek, mind pedig a hazai mezőgazdászoknak, ha határon túlra kell szállítani az árut. Ha itthon is megkaphatnák azt az összeget a piactól, amiért érdemes az országban hagyni a termékeket, biztosan nem fordulnánk külföld irányába.
Szóval a nemzeti akcióprogramstratégiák legjobban teszik, ha azon kezdenek ügyködni, hogy a magyar állam ne adóztassa agyon a fogyasztókat, hogy az EU-s és saját fejlesztési források valóban a hazai piac felzárkóztatását szolgálják egyéb célok helyett.
